Itt a tavasz, nyílnak az üvegek, egyre több a vidám részeg. Hamarosan kezdődik a fesztiválszezon is, a részegen bulizók kirajzanak.

Nehéz okosnak lenni
Az italozás egészségügyi vonatkozásai meleg időben különösen aktuálisnak tűnnek, ugyanis a városok utcáit járva mintha kétszer annyi lenne a részeg, mint a hideg évszakokban. Zacher Gábor szerint azonban a meleg nem hoz változást az alkoholfogyasztási szokásokban: „A jó idő ugyanazt jelenti a toxikológusnak, mint bárki másnak. Például rövidnadrágot. Nincs semmi olyasmi, miszerint itt a tavasz, rettegnek a toxikológusok”.

Szerinte a nyári ivászat egyetlen sajátossága, hogy szabad térben történik, és földrajzilag másképp koncentrálódik: „Az alkoholfogyasztásban nincsenek idényjellegű dolgok. Talán annyi, hogy az érettségi, tavaszi vizsgaidőszak után a fiatalokra rázúdul a szabadság. Elutaznak bulizni, fesztiválozni. Ez persze szemet szúr a társadalom többi részének, ugyanis elég feltűnő jelenség. De inni nem isznak többet, csak sokan koncentrálódnak egy helyre.”

Zacher szerint a legfontosabb óvintézkedés a megelőzés és a racionalitás, ami sajnos a harmadik pohárral megszűnik. A szabályok mindig ugyanazok: ne keverjük a különböző alkoholfajtákat, ne igyunk üres gyomorra: „A fiatalok ezekkel a dolgokkal általában tisztában vannak, a baj az, hogy a buliban már általában felülíródnak. Nehéz okosnak lenni, amikor ott ül szemben a haver, és azt mondja, igyál. Nem fogja azt mondani, hogy bocs, nem, mert nem vacsoráztam”.

Az ókori bulik archeológiája
A bulinegyed-jelenség azonban a közhiedelemmel ellentétben nem modern dolog: az ittas emberekkel való bajlódás már az ókor óta része az emberi civilizációnak. Mark Bellis, a walesi Bangor Egyetem közegészségügyi professzora szerint mindannyian sokat tanulhatunk az ókori példákból. Kutatásai azt igazolják, hogy az italozást kísérő társadalmi problémák nem új keletűek – minden kornak és birodalomnak ki kellett találnia a saját gyógyírét. Bellis a 22. Nemzetközi Turizmusbiztonsági Konferencián adta elő ötleteit városvezetőknek és egyéb bulipolitikában érintetteknek.

„Azt hisszük, hogy az éjszakai élet járulékos jelenségei modern problémák. Valójában már nagyon régóta élünk együtt velük. Az egész évezredekkel korábban kezdődött, Mezopotámiában, amikor az emberek feladták a nomád életmódot és városokat kezdtek építeni. Innen ered a történelem egyik nagy feszültsége: vágyunk a biztonságra, hogy éjszaka is biztonságosan sétálhassunk városainkban. Ugyanakkor kívánjuk a szabadságot és az anonimitás védelme alatt elkövetett eseményeket is” – mondta Bellis, akitől azt is megtudtuk, azt első feljegyzett partit a mezopotámiai király, Gilgames tartotta, időszámításunk előtt 2800-ban.

Tivornya ezerrel
A bulit a hőstetteiről szóló elbeszélő költeményben is megörökítették, amelyben így szólt a király: „Folyóként folyjék a sör és a bor, hogy olyan ünnepséget tarthassak nekik, mint újévkor”. Ebből az idézetből kiderül, hogy az újév ünneplése sem tegnapi találmány, illetve, hogy az emberek már a civilizáció kezdetén is óhajtották, hogy néha megszabaduljanak a hétköznapi élet szociális kényszereitől. Több ezer év ide vagy oda, az éjszakai élet lényege semmit nem változott.

Mark Bellis ókori példákat emelt ki analógiaként. Az ókori Görögországban a drámákba próbáltak közegészségügyi tanácsokat csempészni. Úgy tartották, egy pohár ital még kifejezetten egészséges, a második fokozza a szerelem élvezetét, a harmadik azonban már az alvást támogatja. Ez a lista kicsit infantilisnek tűnhet, azonban mint kiderült, a görögök toxikológiából is jól vizsgáztak volna: úgy tartották, hogy minden pohár bor után meg kell inni egy pohár vizet, sőt, a legszerencsésebb, ha a bort eleve vízzel hígítjuk.

Az ókori Egyiptomban ugyanazzal a problémával kellett szembenézniük, mint a mai frekventált turistaközpontoknak. A Nílus mentén túl sok volt az italt árusító hely és kifejezetten gyakran bajlódtak a részegekkel. Drogként a kék lótuszt használták.

Miután Pompejiben bevezették a közvilágítást, az emberek panaszkodni kezdtek, hogy sérti az anonimitásukat – kikérték maguknak, hogy vállalniuk kelljen arcukat, amikor éjszaka végre levezetik a nappal során összegyűlt feszültséget.

A rend a lelke
A bulinegyedek és fesztiválhelyszínek problémái az ókorból köszönnek vissza. A bosszúság ugyanaz, és néha a megoldások is hasonlóak. Budapest VII. kerületének Polgármesteri Hivatalánál megkeresésünkre elmondták, ők milyen stratégiával élnek: „A szórakozóhelyek nagy száma többletfeladatot ró a kerületre. A rend érdekében betiltottuk a sörbicikliket, a teraszok nyitva tartását este tízre korlátoztuk. Emeltük a rendőri jelenlétet, főleg a turistaszezonban”.

A kerületben ezen kívül térfigyelő központ is működik, illetve az úgynevezett Zajkommandó, melynek lényege, hogy a lakók egy megadott telefonszámon bejelentést tehetnek a zajméréssel foglalkozó szakembernek. Az általa elkészített mérési eredményeket a hatósági eljárásokban már elfogadják bizonyítékként, így hatékonyabban tudnak eljárni a szabálysértő vendéglátókkal szemben.

Melegben a macskajaj is rosszabb
Az egyén szempontjából nem a közérdek, hanem a másnaposság lehet érdekes. Melegebb napokon eleve több folyadékot ajánlott inni, alkoholfogyasztás során pedig még inkább. Ahogy korábban már megírtuk, a másnaposság során tapasztalt szárazság oka a szeszes italokban levő etil-alkohol, amely nemcsak a kellő hangulatért felelős, hanem igen tisztességes vízhajtó is.

E szárító hatás kivédésére túl sok mozgásterünk nincsen. Az egyetlen megoldás, ha az italozást már eleve jó hidratáltsági állapotban kezdjük (erre szokták javasolni, hogy az első pohár előtt érdemes 6-7 dl vizet legurítani), és ivás közben is folyamatosan fogyasszunk vizet. Lehetőleg minden pohár italhoz (3 dl sör, fél deci tömény, 1,5 dl bor) igyunk még 2 dl vizet. Ezzel nagyjából annyi folyadékot juttatunk vissza, amennyit kihajtunk az alkohollal. Ne feledjük: mivel a másnaposságért nem kizárólag a kiszáradás a felelős, hanem ezer másik tényező, teljesen elkerülni még a legprofibb vízvisszapótlással sem lehet.

„Dacára minden orvosi kezelésnek, a másnaposság előbb-utóbb magától elmúlik. Lesz egy rossz napunk, át kell vészelni. Vannak persze gyógyszerek, amelyek leginkább a gyomor- és bélrendszeri panaszokat enyhítik, de a legegyszerűbb megelőzni a bajt” – árulta el a Táfelspiccnek Zacher Gábor toxikológus.