A Magyar Televízió Ablak című magazinjából (1981–2009) ismert kertészmérnök idén ünnepli a 100. születésnapját. Az önellátás fontosságára hívta fel a figyelmet nem rég tartott előadásán. Azt is elmondta, hogy törekedjünk arra, hogy minél több erőt tudjunk fordítani a kertjeink megművelésére, hogy saját terméssel tudjuk a család konyháját ellátni - írja az agraroldal.hu - minden ami mezőgazdaság honlap.

– Nem kell több száz kilométerről ideszállított paradicsomot, paprikát vagy cukkinit fogyasztani, ha a saját kertünkben is meg tudjuk ezt termelni. Mindez nemzetgazdaságilag is nagyon jelentős értéket képvisel, mert egyre inkább látjuk, hogy a szállítási távolságok leküzdése nagyon sok emberi energiát, erőt vesz igénybe – fogalmazott az előadó. Hozzátette, azon felül, hogy jóval olcsóbb és jobb a saját magunk által megtermelt zöldség és gyümölcs, biztosak lehetünk abban is, hogy azokban nincs az egészségre ártalmas vegyszermaradvány sem.

Felhívta a figyelmet továbbá a talajvédelem fontosságára is. Rávilágított, hogy a Kárpát-medencében, így Magyarországon is kizsákmányoljuk a termőföldet, s folyamatosan romlik a talaj termőképessége a humusztartalom csökkenése miatt.

– A folyamat megállítására nagyobb gazdaságokban és a kiskertekben is számtalan módszer van, például a föld növényi anyaggal való letakarása (avar, lekaszált fű), mely lehetővé teszi a humuszanyagok felhalmozódását, valamint kerti magaságy felépítése – árulta el. Szerinte számítanunk kell arra is, hogy a közeljövőben meg fog változni a csapadékhelyzet és az időjárás a térségünkben.

– Eredményesen kertészkedni csak öntözés mellett lehet. S inkább ritkábban, de nagyobb mennyiséggel öntözzünk, mintsem gyakran kevés vízzel – tanácsolta Bálint gazda.

Bálint gazda életpályája

Bálint György gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családba született, 1919. július 28.-án. Apja több nyelven beszélő, vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt. Fiatal korától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték, általános és középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte. Cserkészként 1933-ban részt vett a gödöllői dzsemborin, 1937-ben érettségizett a főgimnáziumban, 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián.

1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan koncentrációs táborba került, majd 1945-ben szabadult. A holokauszt során egy testvérét kivéve teljes családját kiirtották. A háború után hazatért családi birtokára, ám a kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg és földjét elvették.

1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen. 1949–1952 között a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. 1955–1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta, 1964-ig.

1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd nyugdíjazásáig (1981) a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el. 1969–1981 között a Kertészet és Szőlészetet, 1970–1981 között a Kertgazdaságot, 1972–1981 között a Kerti Kalendáriumot, 1984–1988 között a Kertbarát Magazint szerkesztette. 1989-től tagja a Budapest Rotary Clubnak, amelynek két évig alelnöke is volt.

1981–2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa (Bálint gazda). 1991–2000 között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának. 1994. június 1-jén belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe; tagja lett az országos tanácsnak. 1994–1998 között országgyűlési képviselő volt. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből, alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) megalapításában.

Bár Bálint gazda néven ma elsősorban őt ismerik, a név és kötődése a kertészethez régebbre nyúlik vissza: az 1975-ben elhunyt Czupy Bálint kertészeti szakíróként szintén ezen a néven vált ismertté a Szabad Európa Rádióban.

Egyetlen fia Bálint János kertészmérnök, aki hét éven át volt a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem dékánja, illetve húsz éven keresztül tanszékvezetője.

Rangos elismerések birtokosa

Bálint György 1919-ben Gyöngyösön született, gazdálkodó¬ hagyományokkal rendelkező¬, középbirtokos családban. 1941-ben a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián kertészmérnöki oklevelet szerzett. Munkaszolgálatra, majd koncentrációs táborba vitték. A vészkorszakot családjából csak ketten élték túl a nővérével. 1948-ban elvették a családi birtokaikat, kuláklistára került. Egy évvel később mezőgazdasági mérnökként újabb diplomát szerzett, és kutatóintézetekben, állami gazdaságoknál vállalt munkát, agrárfolyóiratokat szerkesztett.

(Wikipédia)

(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)