Csütörtökön a hajnali órákban indultak busszal útnak 42 fővel a félegyházi túraszakosztály tagjai. A hosszú utazás után jólesett megmozgatni elzsibbadt tagjaikat Nagyváradon, ahol elsőként Kanonok-sort tekintették meg. Az épületegyüttest az akkori püspök, Forgách Pál, elképzelései alapján építették, a papok számára. Tíz lakás húzódik meg a 253 méter hosszú, 56 pillér tartotta boltíves folyosó mögött. A kanonok sort több fázisban, több mint 100 éven át 1753-1875 között építették. Egyedi kinézetét az 56 oszlop által fenntartott 253 m hosszú folyosó kölcsönzi.

Ezt követően természetjáróink Nagyváradon megtekintették Szent László lovagszobrát és a Nagyboldogasszony Templomot is, mely a legnagyobb barokk templom Erdélyben. Sajnos a püspöki palotába és a kincstárba nem tudtak bemenni a felújítás miatt, de kárpótolta őket látványban a sétálóutca, a Szent László tér, a városháza, a színház épülete, a paloták (melyek közül a leghíresebb a Fekete sas), illetve I. Ferdinánd lovas szobra.

A következő megálló az első napon Kolozsvár volt, ahol Mátyás és Bocskai szülőháza mellett megtekintették Mátyás szobrát és a Szent György Templomot is, ahol a tiszteletükre még az orgonát is megszólaltatták. Végezetül a Babes-Bólyai Egyetem épületét csodálták meg. Sajnos a Szent Mihály Templomba nem jutottak be, mert azt a felújítási munkálatok miatt zárva találták.

A kellemesen elfáradt csapat napjának utolsó állomása a szállás volt, ahol kipihenték magukat és új erőre kapva kezdték meg a kirándulás második napját.
Ekkor két részre szakadt a csoport: az egyik városnézésre indult, a másik túrázásra. A városnézés mellett döntők a Kőközi-szorost nézték meg. A Torockói-havasok karsztvidékének jellegzetessége a 3 km hosszú Kőközi-sziklaszoros Torockógyertyános közelében található. Lenyűgöző látvány, ahogy az Enyed patak jó 250 méter magasságú sziklafalak között tör ár a Csitátye sziklaorma tövében.

Ezt követően Nagyenyeden a várat, az ortodox templomot, majd Gyulafehérváron a várat ill. a Szent Mihály székesegyházat, az ortodox templomot és a Károly Kaput tekintették meg.

A vállalkozó kedvű turisták ez idő alatt meghódították a Székelykő magaslatait. A Székelykő egy kopár hegycsúcs Torockótól keletre, a Torockói-hegység része. A szikla nevének eredete a tatárjárás idejére tehető: az ostrom alól a falut kézdi székelyek mentették fel, akik ennek fejében megkapták a hegytetőn akkoriban álló várat és annak környékét. Emlékezetes túra volt felbaktatni 1128 m magasságba. Nem volt egyszerű sem a fel- sem a lemenetel, de amit ott láttak az bizonyosan örök emlék lesz mindenki számára.

Az erőt próbáló túra után, aki még vállalkozott, az megnézte a toroczkói Szentgyörgy Várat, illetve a néprajzi múzeumot, majd a szerencsének köszönhetően még eső előtt visszaértek a szállásra.

A 3. napon a Tordai hasadékot fedezték fel természetjáróink. A túra kicsit könnyebb volt, mint az előzők. Ezen a kiránduláson végigjárta mindenki a hasadékot. Mivel a saját tempójában sétálhatott a csapat, így senki nem maradt a buszon. A Tordai-hasadék Erdély egyik legismertebb, legnépszerűbb természeti látnivalója, kirándulóhelye. A lenyűgöző látványt nyújtó kettéhasadt hegy a Torockói-hegység északi nyúlványában, Tordától pár kilométerre található. A szurdokban futó közkedvelt, függőhidakkal felszerelt túraút végig járása felejthetetlen élményt nyújtott természetjáróinknak.

Ezt követően a Túri-hasadékba mentek ahol 16 fővel küzdöttek meg az úttal. Érintetlen természet piciny szigeteként húzódik meg a Túri-hasadék egy olyan vidéken, melyet már jó ideje az ember alakít igényei és vélt- vagy valós szükségletei szerint. Fennmaradását viszonylagos hozzáférhetetlensége, a természet erői által kialakított formák járhatatlansága biztosította.

A túrákat befejezve a Tordai sóbánya volt természetjáróink következő állomása. Az égiek ismét kegyeikbe fogadták turistáinkat, hiszen az eső épp akkor eredt el, mikor a sóbányához értek, így nem áztak meg. A közelmúltban a világ 25 leghihetetlenebb látványossága közé választották a tordai sóbányát. A földalatti kuriózumban számos kikapcsolódási lehetőség van: múzeum, óriáskerék, játszótér, templom, teke- és golfpálya, biliárdasztalok. A bányában egy csónakázható sós tó is van. Nyáron fürdőzni is lehet a bejárattól nem messze lévő két bányatóban. A bánya levegője asztmások, allergiások gyógyulását segíti elő.

A sóbányában természetjáróink megnézték a tavat, de a csónakázást nem vállalta be senki, nem úgy, mint az óriáskereket, melyre nagyon sokan felültek. A bánya Ferencz József galériájában kipróbálták még a visszhangot is, igaz szavukra csak 3 válasz érkezett a 16 helyett, de így is maradandó élményt nyújtott mindenki számára.

A 4. napon a sok lehullott csapadék miatt a Remete szurdok bejárására nem vállalkoztak, de egy sólyomvári laza gyalogtúra kárpótolta a félegyházi turistákat. Sőt arra is marad idő, hogy Máriaradnán megtekintsék a kegyhelyet Madonnával és a kisded Jézussal.

A hazavezető út záró állomása a Világosi fegyverletétel színhelye volt, ahol 163 évvel ezelőtt Görgei tábornok letette a fegyvert az orosz cári fősereg előtt.

- Azt hiszem a négynapos túra mindenkit feledhetetlen élményekkel gazdagított. A vidám hangulatban együtt töltött idő a számos természeti szépséggel gazdagított tájak látványa, a friss levegő minden fáradtságot megért – összegezte Rádi Ferenc túravezető a tartalmasan eltöltött hosszú hétvégét.

(Fotók: Kovács Istvánné és Patak József)