A Felsőtemetőben, június 26-án tartott megemlékezésen Hideg István ny. őrnagy, a Petőfi Sándor Bajtársi Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, külön tisztelettel említve Boczonádi Szabó József egyetlen helyi leszármazottját, Horn Andrást, az altábornagy ükunokáját, aki megtisztelte jelenlétével az eseményt, valamint Boczonádi tábornok emlékének legfőbb felkutatóját dr. Tarjányi Józsefet, kiskunfélegyházi lokálpatriótát.

A képviselőtőestület tagjai, városunk díszpolgárai, városunk kulturális életének jeles képviselői, a pártok, társadalmi szervezetek képviselői, a civil szervezetek tagjai mellett a megemlékezésen megjelent a Kaposváron állomásozó Magyar Honvédség Lahner György II. Ellátó ezred képviselője, Veres István alezredes (ők hosszú éven keresztül 1991-től ez év január 1-jéig viselték a Boczonádi nevet), a Szentesen állomásozó Magyar Honvédség II. Rákóczi Ferenc 14. műszaki ezred képviselője Tarjányi László őrnagy, a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási Központi Nyilvántartó Parancsnokság 13. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda képviselője, Mosoni Viktor főhadnagy, a Szegedi Bajtársi Klub Közhasznú Szervezet képviselői, élükön Csepi László nyugalmazott őrnaggyal, a Kiskunhalasi Kurucz Vitéz Nyugállományú Egyesület képviselői, élükön Romvári Frigyes nyugállományú ezredessel.

- Boczonádi tábornok életútja részben ismert előttünk. Azt tudjuk, hogy 1991-ben névadója lett a 64. ellátó ezrednek Kiskunfélegyházán, majd később Kaposváron állomásozott. Azt viszont már kevesen tudják, hogy január 1-től az alakulat új nevet kapott és ezzel a névvel való kötődés kizárólag a tiszteletre és az emlékek megőrzésére irányul – mondta köszöntőjében Hideg István ny. őrnagy, majd felkérte Juhász István Pilinszky-díjas tanárt, Kiskunfélegyháza város díszpolgárát, hogy tartsa meg beszédét.

- Mindig megmutattuk a világnak, hogy mire képes a magyar nemzet. Milyen áldozatokra kész a szabadságért. Hősiességében és szent hevületében az 1848/49-es szabadságharc máig elkápráztat bennünket magyarokat. A Kárpátoktól le az Al-Dunáig harcoltunk hat ellenséggel szemben egyedül. Ennek a szabadságharcnak volt hős katonája Boczonádi Szabó József városunk és a magyar haza, a magyarság örök büszkesége, akinek síremléke köré gyűltünk emlékezni és erőt meríteni. Egy híján kétszáz éve született Kiskunfélegyházán a hős katona és 130 éve fogadta be testét ez a sír, a szent magyar haza áldott darabja.

Boczonádi Szabó József egy évvel volt fiatalabb a kis Petrovics Sándornál. Akár lovagolhattak is nádparipájukon fűzfasípot fújva az Ótemplom és a Hattyúház körül. Boczonádi jómódú családba született. A katonai pályát választotta hivatásul. 1840-ben két évig tüzérségi tanfolyamon vett részt, majd hadapród lett. Négy és fél évig a parádés életet biztosító bécsi testőrségben szolgált. Estélyek, bálak adonisza volt egészen 1848. március idusáig.

Mint annyi más külföldön szolgáló magyar alakulatnál, a bécsi testőrségben is kézről-kézre járt a Nemzeti dalnak egy agyonnyűtt példánya. „Hí a haza” – ezt olvasva egyszerre keserű lett a testőrségnél a 24 éves fiatalember számára az élet. Valami titokzatos sóvárgás szállta meg Boczonádi Szabó József szívét. Ebbe mondják: bele lehet halni, mert nincs rá gyógyír idegen földön, csak a hazában.

Damjanich János legendás vörössapkásai közé állt, ahol rövidesen főhadnagy, majd százados lett. A dicsőséges tavaszi hadjáratban Isaszegnél tüntette ki magát, amiért őrnagyi rangot kapott Knézits Károly tábornoktól, aki majd 1849. október 6-án Aradon a magyar Golgotán sorakozik fent a szabadságharc mártírjai közé. Boczonádi Szabó József részt vett 1849. májusában Budavár ostromában is. A 42. zászlóalj parancsnokaként első volt a rohamvezető tisztek között. A szabadságharc leverése után Boczonádi Szabó Józsefet is letartóztatták, s mint testőr dezertőrt, kötél általi halálra ítélték, amit majd a katonai vérbíróság kegyelemből 16 évi várfogságra változtatott. 1850-ben levél érkezett Félegyháza város Tanácsához, hogy mutassák ki Boczonádi Szabó József vagyonát. A tanács letagadta, hogy Boczonádi Szabó Józsefnek vagyona volna. 7 év letöltött várfogság után amnesztiát kapott és hazajött szülővárosába. Megházasodott, gyermekei születtek, akiket az igazság, a jóság, a hűség útján indított el.

1861-ben országgyűlési képviselővé választották. Teleky László pártjához csatlakozott, amely nem ismerte el Ferencz Józsefet törvényes uralkodónak. Amikor az országgyűlés feloszlatták, Boczonádi Szabó József hazajött szülővárosába gazdálkodni. A kiegyezést élete végéig ellenezte, de mint történelmi realitást elfogadta. Amikor hívták, bekapcsolódott a hadsereg munkájába. Tábornokként részt vett a Ludovika Tiszti Akadémia megszervezésében. Majd ismét visszatért szülővárosába, ahol haláláig gazdálkodott. Családjának élt, hűségesen őrizve lelkében a szabadság, a nemzeti függetlenség eszméjét – zárta gondolatait Juhász István ny. tanár.

Az ünnepség végén a megjelentek elhelyezték tiszteletük és megbecsülésük koszorúit Boczonádi Szabó József síremlékénél.

(Képek: Fábián Adrienn)