Városlista
2026. június 28, vasárnap - Levente, Irén

Hírek

2014. Február 04. 16:22, kedd | Helyi
Forrás: Félegyházi Hírek

240 éve város Kiskunfélegyháza

240 éve város Kiskunfélegyháza

Kétszáznegyven évvel ezelőtt, 1774. február 4-én Mária Terézia királynő mezővárosi rangot adományozott Kiskunfélegyházának.

Kétszáznegyven évvel ezelőtt, 1774. február 4-én Mária Terézia királynő mezővárosi rangot adományozott Kiskunfélegyházának. A feudális Magyarországon a mezővárosi (oppidum) fő vonzerejét a földesúrral szemben élvezett nagyobb önállóság jellemezte. A mezőváros lakói, bár jobbágyok voltak, általában mentesültek a földesúri robot alól, azt pénzzel megválthatták, gyakran adójukat sem egyenként, hanem mint szervezett, önkormányzattal rendelkező közösség, együtt, egy összegben fizették. Belső, ügyeikben – igazgatás, bíráskodás – maguk dönthettek, legalábbis első fokon. Kiskunfélegyháza lakói a redempcióval megszabadultak a jobbágysorstól. A Jászkun Kerület önkormányzata amúgy sem tett különbséget a városi ranggal rendelkező, illetve nem rendelkező települések között, így az említett kedvezményekre itt nem volt szükség, mégis a királyi elismerés fontos eredménnyel járt: lehetővé tette évi négy országos vásár megrendezését. A vásárok tartása pedig rendkívül fontos volt az újdonsült városkának, az egész Alföldről, sőt talán még a Jászsággal határos távoli Felvidékről is sereglettek a kereskedők. Az élénk kereskedelmi forgalom, a fejlődő és feudális kötöttségektől szinte mentes gazdaság pedig amellett, hogy gazdagította a város polgárait, igen jó hírverésnek is bizonyult. Évről évre új települők érkeztek, a XIX. század fordulójára lakosság lélekszáma elérte, majd gyorsan meghaladta, a 10 ezret, ezzel Félegyháza, Magyarország közepesen fontos városai közé emelkedett. A város vezetése bölcs lépésekkel segítette elő – a lakosság növekvő számának ellenére – még mindig falusias település fejlődését. Azért, hogy a paraszti lakosság közé iparosokat és értelmiségieket csalogasson, azok ingyen kaptak házhelyet, és könnyebben elnyerték a számos kedvezménnyel járó lakosi jogot. A városközpont gyorsan kiépült, egy 1789-es összeírás szerint már állt a templom és parókia, oskolaház, városháza, a Kiskun Kerület székháza (kiskun Múzeum épülete), Görög Ház, a Nagy Vendég Fogadó.

Forrás: Kiskunfélegyháza helyismereti könyve
Fotók: Gulyás Sándor

Kapcsolódó galéria

Ezek érdekelhetnek még

2026. Június 26. 09:08, péntek | Helyi

Anyakönyvi hírek

Az alábbiakban legfrissebb anyakönyvi híreinket olvashatják.

2026. Június 23. 08:38, kedd | Helyi

Közös gyakorlással ünnepelték a Jóga Világnapját

Június 21-én, a Jóga Világnapján ismét közös ünneplésre gyűltek össze városunk jógaoktatói és a jóga iránt érdeklődők.

2026. Június 20. 10:19, szombat | Helyi

XXIII. Ősi Magyar Szer Találkozó – Magyar Hagyományőrző Napok Tiszaalpáron

2026. június 20–21-én ismét életre keltek a magyar hagyományok a tiszaalpári Várdombon, ahol immár huszonharmadik alkalommal rendezték meg a XXIII. Ősi Magyar Szer Találkozót és Magyar Hagyományőrző Napokat.

2026. Június 19. 08:39, péntek | Helyi

A tulajdonos élőben figyelte a betörést, végül Budapesten fogták el a gyanúsítottakat

A kiskunfélegyházi tulajdonos élőben nézte végig a lopást, azonban a kamerán keresztül ráordított a betörőre, aki elszaladt. Végül a feltételezett elkövetőt és társát budapesti otthonukban fogták el a rendőrök.