Legalább 7 nap szabadság jár az apukának, ha gyermeke születik, félévig védelem jár a vezető beosztásúaknak és akár a gyermek 5 éves koráig is kérheti a munkavállaló a részmunkaidő foglalkoztatást. Mi változott még? Összefoglaltuk a 2015. január 1-jével hatályos változásokat a Munka törvénykönyvében.

1. Részmunkaidő kiköthető a munkavállaló kérésére

Változott a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás szabályozása: a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig, három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén viszont a gyermek 5 éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Eddig a gyermek 3 éves koráig kérhette a munkavállaló a munkaszerződés módosítását.

A közalkalmazotti törvény pedig úgy rendelkezik, a munkáltató köteles a kinevezésben heti 20 órás részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe a gyermek gondozása céljából. A kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a közalkalmazottat a kérelem szerinti időpontig, de legfeljebb a gyermek 3 éves koráig, három vagy több gyermeket nevelő közalkalmazott esetén a gyermek 5 éves koráig köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítania.

2. Változott a nagycsaládosok fogalmi meghatározása

Az Mt. tartalmazza azt is, ki minősül három vagy több gyermeket nevelő munkavállalónak. Az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, illetve az, aki gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

3. Apasági szabadság

A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénybe került be a pótszabadság apukák részére. Eszerint az apának a gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő 2. hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
Táppénz: szigorúbb szabályok 2015-re
Előfordul, hogy a munkavállalók a rendes szabadság helyett táppénzen töltött idővel próbálnak elsősorban anyagi előnyt kovácsolni maguknak. Magyarán: orvosi papírokkal betegséget szimulálnak, miközben fusiznak, vagy épp csak lábat lógatnak. De az is előfordulhat, hogy egy cégvezető így próbálja meg megúszni a járulékfizetést saját vállalkozásában. Csakhogy a táppénz jogszerűségét nemcsak a munkáltató, hanem az állam is ellenőrizheti, a táppénzcsalókat akár két év börtönre is ítélheti. A szigorodó táppénz szabályokról itt olvashat bővebben.

4. Szabadság keresőképtelenség idejére

2015. január 1-jétől a keresőképtelenség teljes egészében jogosít a szabadságra, annak időtartamától függetlenül. Így például, valaki akár egy évig is lehet táppénzen, a teljes időre jár neki a szabadság. Korábban a szabadság szempontjából a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség számított munkában töltött időnek, azaz a hosszabb tartamú keresőképtelenség arányosan csökkentette a munkavállaló szabadságát. Ez azonban nem felelt meg az uniós szabályoknak, így változtattak rajta.

5. Munkajogi védelem vezető beosztású munkavállalóknak

A vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok is módosultak, a vezető is felmondási tilalom alatt áll a várandósság, a szülési szabadság, és a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.