Az ingatlanpiac szárnyal, és már nem csak az építőipari szakmunkásokból, de építészekből is hiány mutatkozik. Az elmúlt ötven évben nem volt példa hasonlóra. De milyen következményei lehetnek ennek? Erről beszélgettek szakértők a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Fél évszázada nem tapasztalt ekkora hiányt építészekből az építőipar. Hiába végez az ország öt egyetemén évente legalább 400 fiatal, jelentős részük külföldre szerződik és a tapasztalatszerzés után nem is nagyon jön vissza.

Még nem tűntek el teljesen a válság nyomai

Komáromi Tas építészmérnök, az Egri Építész Iroda Kft. munkatársa szerint a rendszerváltás óta alapvetően konjuktúra van az építőiparban. Az első jelentősebb megtorpanása ennek a 2008-as, alapvetően az ingatlanpiac irányából induló és világszintű válságnak köszönhető.

Ennek a nyomai mai napig sem tűntek el teljesen. A beruházások alapvetően állami pénzből vagy uniós forrásból finanszírozott fejlesztések.

A többi között a csok hatására is egy jelentős beruházási igény indult el az utóbbi években. A 2008-as válság nyomán azonban ennek nincs meg a kiszolgáló gárdája sem a tervezési, sem a kivitelezési vonalon.

Több hónapot is csúszhatnak az építkezések

Az aktív építészeket elárasztják a megbízások, amik a lakásépítések és az állami beruházások feléledéséből fakadnak. A szakemberek leterheltsége miatt azonban akár több hónapot is csúszhat egy-egy beruházás.

Az Egri Építész Iroda Kft. például egy éve keres építészeket, hogy felállítson egy öt fős, állandó irodát, de nem találnak megfelelő szakembereket – mondta el Komáromi Tas, aki elismerte: ennek egyik nyilvánvaló oka, hogy nem tudnak elég fizetést adni. A fiatalok elsősorban külföldön próbálkoznak.

Papp István építési vállalkozó szerint a szakemberhiányra megoldást jelenthetne a duális képzés, de ő is úgy látja, csak magasabb fizetésekkel lehet itt tartani a fiatalokat.

Megfordult a trend

A Magyar Építész Kamara is érzékeli az építészhiányt. Három-öt évvel ezelőtt még inkább az építészek keresték a kamarát, hogy nem tudnak-e valami munkát. Most megfordult a trend és a kamara honlapján is olyan hirdetések jelentek meg, hogy építészt keresnek.

Eltér István, a szakmai szervezet alelnöke konkrétan nem tudta megmondani, hány építész hiányzik a szakmából, de azt elárulta, hogy ma 8000-8500 tervezési jogosultsággal rendelkező építész van Magyarországon, szemben a hozzánk hasonló területű és lélekszámú Portugáliával, ahol kétszer ennyi.

Ha Olaszországhoz hasonlítjuk a magyar helyzetet, akkor lakosságszám arányában ott háromszor annyi építész dolgozik, mint nálunk, de Németországban is magasabb ez az arány – tette hozzá.

Annak ellenére, hogy Magyarországon csaknem 400 építész végez évente, kevés a tervezéssel, szakértéssel foglalkozó szakember.

A diákok eleve külföldre készülnek

Eltér István szerint a diákok már eleve úgy készülnek, hogy másod, harmad vagy negyed évben egy fél évre kimennek külföldre nyelvet tanulni, és amikor befejezik az egyetemet, már vannak kapcsolataik. Mivel a korábbi években nem volt elég munka, ráadásul rögtön nem is kaphat olyan feladatot, amelyet önállóan végezhet, nagyos sokan külföldre mennek.

Ezzel semmi baj nincs, amíg tapasztalatot szereznek, anyanyelvi szinten elsajátítanak egy idegen nyelvet, majd visszajönnek. De az már baj, hogy sok építész kint marad, ami nagy anyagi és szellemi veszteség az országnak – hangsúlyozta a szakember.

Sokan nem tudták átvészelni a válságot

A hiány másik okát ő is abban látja, hogy valóban megpezsdült az építőipar, a családi ház építkezésektől a nagy állami beruházásokig, több munka van folyamatban, mint az elmúlt években bármikor. Akik folyamatosan tervezéssel foglalkoztak – akár egyénileg, akár valamelyik irodánál – nem sokáig bírták munka nélkül. A kisebb négy-öt fős irodák nem tudták átvészelni a válság időszakát.

Évente 80-120 építész jelentkezik jogosultságért

Az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság területrendezési és településfejlesztési főosztályának vezetője szerint nem lehet megmondani, hogy pontosan hány Magyarországon végzett építész dolgozik külföldön, mert nincs bejelentési kötelezettségük.

A kamaránál azonban évente 80-120 építész jelentkezik, hogy szeretne tervezési jogosultságot – tette hozzá Kolossa József.

Spájzolnak az irodák

A főosztályvezető szerint a beruházások csúszásának oka az is, hogy a korábbi évek negatív tapasztalatai miatt, az irodák igyekeznek begyűjteni a megbízásokat, és egy irodaház fejlesztés mellé még bevállalnak néhány családi házat, hogy biztosan legyen munkájuk. Ahhoz azonban nincs elég szakemberük, hogy határidőre teljesíteni tudják a megrendeléseket.

Kikopott az idősebb generáció

Kolossa József szerint a szakmában van egy generációs probléma is. Nyugaton akár 70-80 évesen is bőven terveznek még az építészek, Magyarországon azonban volt egy törés, amikor át kellett állni az elektronikus tervezésre, az akkor 60 feletti korosztály már nehezen vállalta ezt be, és sokan emiatt is abbahagyták a munkát.