Dr. Rosta Szabolcs régész, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy a helyszín környezete valamikor 2001-ben vált ismertté, amikor egy erdőtelepítés miatti mélyszántás számos követ és csontot hozott felszínre. Ekkor Sárosi Edit kecskeméti régész végzett némi leletmentést, amely során egy késő középkori kun temetőt és plébánia templomot azonosítottak. Az innen körülbelül száz méterre álló nagy domb több szempontból is izgalmas kérdéseket vetett fel: mivel monostordomb, monostor a terület neve, talán rejthet valamit még az a föld. Kilenc évvel később, amikor egy nemzetközi uniós pályázathoz magyar partnert kerestek a Vajdaságból, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat támogatásával elindult a feltárási projekt.

– Az első pillanattól kezdve láttuk, hogy valami óriási dologra leltünk – mondta Rosta Szabolcs. – Hatalmas mennyiségű, párját ritkító információ és leletanyag került napvilágra, ami hosszan tartó munkát igényel. Teljesen más megvilágításba helyezi azt, amit eddig az Árpád-korról tudtunk. A felszínre hozott tárgyak – amelyek között szerepelnek mérlegsúlyok, kegytárgyak, pénzek, ékszerek, zarándokjelvények – mind azt igazolják, hogy virágzó Duna-Tisza közi központ volt a térség, amiről ma már biztosan állítható, hogy városként funkcionált.

A terület rejtette az egyik legnagyobb, európai szinten is egyedülálló, restaurálási szempontból pedig hatalmas kihívást jelentő tárgyat: a Szent Péter-ereklyetartót. A két zománcozott lemezből és a hozzájuk tartozó aranyozott pántból álló tárgy példanélküli az eddig ismert korabeli magyar emlékanyagban. Az ereklyetartóról először röntgenfelvételek készültek, majd ipari CT-vel is vizsgálták, így sikerült az ábrázolást azonosítani rajta. Ennek alapján Jézus mennybemenetele látható az egyik lemezen, a másikon Szent Péter, amint fogadja őt a mennyországban. A leletről Az Aranymonostor ereklyéje címmel ismeretterjesztő kisfilm is készült, amely a XVIII. Lakiteleki Filmszemlén 3 különdíjat kapott, s amely az alábbi linken megtekinthető: https://youtu.be/awk3Le1SQq8

Dr. Rosta Szabolcs elmondta azt is, hogy az ásatás nyitott, mindenki számára elérhető és megtekinthető Bugac határában. Egy kialakult társasággal dolgoznak együtt évek óta, amely javarészt régészhallgatókból áll. Bugac Önkormányzata rengeteg segítséget nyújt nekik szállás és étkezés biztosításával.

A tárgyak folyamatosan kiállításokon látogathatók városainkban, sőt külföldre is utaznak. A folyamatnak nincs vége, az ásatások, feltárások folyatatódnak.

– Meglepetések várhatók. Minden egyes napban benne van a lehetőség, hogy olyat találjunk, ami egetrengető, és ilyen napok voltak bőven eddig – mondta végezetül az igazgató.

Fotó: Pazirik Kft.