Ez a felfedezés a rák és a köszvény kezelésében is új eredményeket hozhat.

Az ABCG2 nevű fehérje szerepet játszhat a köszvény kialakulásában, valamint a rákos daganatok gyógyszer-rezisztenciájában - áll a Magyar Tudományos Akadémia MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében.

A kutatók kifejlesztettek egy egyszerű, ujjbegyszúráson alapuló módszert a vörösvértestek felszíni fehérjéinek mennyiségi meghatározására, amely segíthet a betegségekre való hajlam és a gyógyszerek káros mellékhatásainak előrejelzésében.

Az ABCG2 fehérje az ABC transzporterek családjába tartozó, a sejtek külső felszínén elhelyezkedő membránfehérje. Az MTA-TTK Enzimológiai Intézetében Sarkadi Balázs és Homolya László vezetésével, valamint az Országos Reumatológia és Fizioterápiás Intézetben Poór Gyula vezetésével dolgozó kutatócsoportok a vörösvérsejtek membránját vizsgálva találták meg a fehérje olyan természetes variánsait, amelyek következtében a membránba nem megfelelő mennyiségű ABCG2 fehérje jut ki.

A vizsgálatok fontosságát hangsúlyozza, hogy a fehérje a szervezet számára káros anyagokat transzportál a külvilág felé, ezzel megóvva az emberi testet a toxikus hatásoktól. Ugyanez a fehérje viszont a rákos daganatok gyógyszer-rezisztenciájában is szerepet játszik.

A magas húgysavszint az ízületekben felhalmozódó húgysavkristályok miatt köszvényt, az ízületek fájdalmas, gyulladásos betegségét okozza, amely a nyugati populáció egy-két százalékát érinti. Kiderült, hogy a húgysav is az ABCG2 fehérje által transzportált egyik káros anyag, amelyet a fehérje a vesén és a beleken keresztül távolít el a szervezetből. Így az ABCG2 fehérje mutációjának szerepe a köszvény kialakulásában, de az általános gyógyszeranyagcserében is kiemelkedően fontos kutatási területté vált.

A kutatócsoport kifejlesztett egy olyan szabadalmazott módszert is, amelynek segítségével egy ujjbegyszúrást követő rövid analízissel a vörösvértestekben számos membránfehérje szintje pontosan meghatározható. Ennek az eljárásnak a segítségével sikerült az ABCG2 variánsait, többek között egy eddig nem ismert, új mutációt azonosítani, amelyet a magyarországi populáció nagyjából egy százaléka hordoz. További sejtbiológiai és számítógépes vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy ez az aminosavcserével járó mutáció nagy valószínűséggel a fehérje átíródását vagy feltekeredését zavarja meg.

A kutatók az egyszerű módszerrel új diagnosztikai eljárásokat dolgoznak ki, amelyek a betegségekre való hajlam és a gyógyszerek káros mellékhatásainak előrejelzését is szolgálhatják.

Forrás: mti.hu