Az oldal létrehozását az az általános tapasztalat sarkalta, hogy a szülők gyakran nem értik gyerekük mit csinál az interneten, milyen felületeken van jelen, milyen jelenségekkel találkozik. Szakértők elmondták a szülők ne eltiltsák az internethasználattól gyerekeiket, hanem beszélgessenek velük, tanítsák meg őket a biztonságos internethasználatra.

Szülőknek szóló információs oldalt indított a világhálóról, a közösségi médiáról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A gyerekaneten.hu egyfajta beavató szótárként tanít, vezet az online világban. A legtöbbször keresett kifejezések között például szerepel a sharenting, vagyis az, amikor a szülő túlzó nyíltsággal közvetíti gyermeke életét a közösségi médiában. „A gyerekeink képei nem mindenkié” – figyelmeztetnek az oldal üzemeltetői. Azonban a kérdés az felmérik-e ezt azok a szülők, akik a celebek likevadász cukiságát követve gyerekük minden percét megosztják az interneten a születéstől a fürdetésig.

Az oldal többek között olyan kérdésekre is választ ad, mint: hogyan kövessük gyermekünk virtuális kalandozásait, mit tegyünk, ha a digitális világnak már a kifejezéseit sem értjük, milyen feladatai, lehetőségei vannak a szülőknek a megelőzésben, a tudatos médiahasználat kialakításában, gyermekük követésében?

A szülők gyakran nem értik gyerekük mit csinál az interneten

Katona Gergely, az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Digitális Fejlesztési Osztályának vezetője a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában elmondta, az oldal létrehozását az az általános tapasztalat sarkalta, hogy a szülők gyakran nem értik gyerekük mit csinál az interneten, milyen felületeken van jelen, milyen jelenségekkel találkozik.

Hozzátette, néhány éve végeztek egy kutatást, gyerekekkel és szüleikkel beszélgettek. Ezekből a beszélgetésekből kiderül, hogy a gyerekek már igazán korán okoseszközökhöz jutnak, a gyerekek már 11 évesen rendelkeznek olyan eszközzel, amelyekkel bármikor fel tudnak csatlakozni a világhálóra. Katona Gergely kiemelte, azonban az okoseszköz átadását nem követi semmilyen eligazító beszélgetés arról, hogy mi történhet a gyerekekkel az interneten, milyen kockázatokkal kell szembenézzenek. Azt is elmondta, a kutatásból az is kiderült, hogy az utólagos megbeszélések arány is viszonylag alacsony.

Katona Gergely elmondta, az oldal létrehozásával egy olyan megoldást szerettek volna nyújtani a szülők számára, ami hozzásegíti őket ahhoz, hogy közös talajra tudják vezetni a beszélgetéseket gyerekeikkel.

Ne tiltsuk el a gyereket az internettől

Bor Olivér, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet sajtóreferense kiemelte, a 21 század fejlődése olyan mértékeket öltött, a technika olyan szinten részévé vált az emberek életének, hogy okoseszközeik nélkül el sem tudják képzelni életüket.

Szerinte az okoseszközök tiltását minden szülő kerülje el, mivel a tiltás pszichológiai szempontból több negatív következményt is maga után vonhat. Hozzátette, tiltás helyett a szülők beszélgessenek a gyerekeikkel, és ne féljenek a kölcsönös neveléstől.

A szülő nevelje gyerekét biztonságos internethasználatra, biztonságos eszközhasználatra, a gyerekek pedig mutassák meg, mondják el szüleiknek, mire is jó egy-egy applikáció, illetve beszélgessenek arról, milyen felületeket használnak az interneten.

Öt éves kor alatt ne érintkezzen képernyővel a gyerek

Katona Gergely szerint akkor érdemes a gyereknek megvásárolni az első okoseszközt, amikor elkezd egyedül iskolába járni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy másfél éves kor alatt a gyerekeknek semmilyen összefüggésben nem tesz jót, az ha bármilyen képernyőt néznek. Hozzátette, öt éves kor alatt legfeljebb napi egy óra képernyőidőt engedélyezzenek a gyerekeknek szüleik.

Komoly veszélyforrás az adathalászat

Bor Olivér szerint a biztonságos internethasználat generációkon átívelő probléma. Ha egy gyerek úgy nő fel, hogy senki nem mutatja meg neki, hogyan kell az okoseszközöket használni, akkor a felnőtt világba belecsöppenve
könnyebben áldozatává válhat egy-egy adathalász támadásnak, mert figyelmetlen lesz, nem lesz eléggé körültekintő.

Hozzátette, az adathalászat komoly veszélyforrást jelent úgy Magyarországon, mint nemzetközi szinten, a kibertámadások top hármas listáján szerepel. Kiemelte, a nemzetközi felmérések is azt mutatják, hogy aki rendszeren használja az internetet ügyintézésre, vásárlásra, azoknak körülbelül 20 százaléka már esett valamilyen adathalászat vagy kéretlen levél által okozott támadás áldozatává.