De az ünnep se tántorítson el bennünket a környezet védelmétől, és még a tojás gondos kiválasztásával is tehetünk érte!

Tojásvásárlásnál érdemes megnézni a kódot, abból is a legelső számot, ami nullától háromig terjed. A nullás jelentése, hogy ökológiai gazdaságból származó tojást vásárolunk, a hármas pedig arra utal, hogy olyan ketreces tartásból származó tyúk tojta, amelyik nem látott napfényt, valószínűleg le van vágva a csőre, és egy kicsi ketrecben él sok más tyúkkal összezárva – fejtette ki Kump Edina környezetkutató az M1 – Kék bolygó című műsorában.

És ha már tojásnál tartunk, akkor azt sem árt végiggondolnunk, hogy mivel fogjuk díszíteni. Környezetbarát megoldás lehet, ha a húsvéti tojásokat növényekkel színezzük.

Halmos Mónika gasztrobotanikus a műsorban kifejtette, vannak olyan növényi részek, illetve zöldségek és gyökerek, amelyek húsvétkor elérhetőek és szépen lehet velük színezni. Az egyik ilyen például a csalán, vagy a vérehulló fecskefű, amelyek most nagyon bőségesen teremnek a kertben.

A csalánból nagyon jó növényi színezőlevet készíteni, ehhez sok csalánt kell hozzá összegyűjteni. Érdemes gumikesztyűvel szedni, ha leforrázzuk, attól kezdve már nem fog csípni. Négy-öt órán keresztül érdemes a főtt tojásokat benne tartani, vagy akár a kifújt tojásokat – magyarázta.

De színezésre alkalmas akár a lilakáposzta, a cékla, a vöröshagyma héja is. Ráadásul, ha ezeket időben kezdjük el gyűjteni, akkor az otthoni élelmiszerhulladékból könnyedén félretehetők. A növényi színezőktől viszont, éppen azért, mert természetesek, ne várjuk nagyon intenzív árnyalatokat.

A konyhai hulladékot azonban nem csak színezőanyagként hasznosíthatjuk. Halmos Mónika szavai szerint, mikor elkészülnek a tojások, kissé matt a felületük, ekkor érdemes hagyományos módszerrel, szalonnabőrrel kifényesíteni. A tojás héja porózus, beszívja a zsiradékot, és nem kelt majd zsíros érzetet kezünkön.

A húsvét másik, elengedhetetlen kellékének, a csokoládénak a kiválasztásával többet tehetünk a természetért, mint gondolnánk.

Újszászi Györgyi a Védegylet főtitkára szavai szerint környezetvédelmi szempontból fontos, hogy a fair trade ültetvényeken önállóan növesztenek egy-egy kakaócserjét, és nem vágják tarra az esőerdőt, hanem foltokban terem a kakaó, ezáltal tudják garantálni, hogy élőhely nem vész oda. A hagyományos kereskedelmi hálózaton keresztül a csokoládéba bekerült kakaóért körülbelül 8 forintot kap a termelő táblánként, feltételezve, hogy 100 forint egy tábla csokoládé – tette hozzá a műsorban.

Fair trade termékek vásárlásával tehát nemcsak a Földnek, hanem a termelőknek is jót teszünk, mert a méltányos kereskedelem magasabb bevételt biztosít. Ha megvagyunk a tojással, a csokival, a barka és a színes virágok a helyükre kerültek, akkor természetesen jöhet a húsvéti nyúl is, vagy mégsem?

Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány sajtóreferense kifejtette, kampányuk részeként évek óta tartják a nyuszistopot. A gyakorlatot azért vezették be, mert felmérésük szerint a nyulukat leadni érkezők több mint 70 százaléka azért vett élő állatot, mert tudta, hogy az alapítványhoz be lehet hozni, de addig is játszótárs lehet a gyereknek. A Noé Állatotthon több másik ilyen intézménnyel együtt állított gátat ennek a szokásnak, vagyis, szavai szerint nem nyújtanak könnyű alternatívát azoknak, akik felelőtlenül vásárolnak állatot.

Hozzátette, a probléma, hogy az ilyenkor népszerű állatok, a nyulak, és egyre inkább a kis ludak, a kiscsibék, nagyon sérülékenyek. A húsvéti ünnepkörhöz a minél pelyhesebb, minél puhább állatok tartoznak, amelyeknek viszont sokszor még az anyjuk mellett lenne a helyük, nem bírnak egyedül életben maradni.

Ha pedig húsvétkor mégis látni szeretnénk nyulat, akkor jobb, ha egy közeli vadasparkban, állatkertben ünnepi látogatást teszünk nála.