Először családi körben és az iskolában kapják a különböző impulzusokat, majd ahogyan a látóterük tágul, különböző videojátékok, filmek és dalok kezdik érdekelni őket, amelyek az agresszív töltetük miatt komolyan megváltoztathatják a viselkedésüket.

Szinte minden családban előfordul, hogy a szülők azzal szembesülnek, a gyerekek olyan játékot játszanak, illetve olyan dalokat hallgatnak, amelyeknek a lehetséges agresszív hatása aggodalommal tölti el őket. Természetesen ezek az alkotások minden tinédzserből más reakciót váltanak ki, és van, hogy egyáltalán nem okoznak problémát. Egy dologban azonban a legtöbb vélemény megegyezik: ezek az agresszív impulzusok biztosan nem tesznek jót a fiataloknak.

De vajon mikortól lesz veszélyes egy erőszakos játék vagy dal a személyiségfejlődésükre, és hol húzódik a szülő szerepe?

„Elsőként azt fontos tisztázni, hogy az agresszió egy veleszületett tulajdonság, mindenkiben ott van, és sokszor finoman önérvényesítési tendenciának, asszertivitásnak szokták nevezni. A kezelése a nevelési folyamatban csapódik le igazán” – mondta Földi Rita klinikai szakpszichológus a hirado.hu-nak.

Hozzátette: voltak olyan fejlődéslélektani kutatások, amelyekben megnézték, hogy az a minta, amit a gyermek lát, és amely megerősítést kap a környezete részéről, sokkal több erőszakos cselekedethez vezet. Ha az agressziónak pozitív kimenetele van, az egyén megszerez általa valamit vagy revansot vesz a másikon, az megerősítő akciónak minősül. A jutalmazás hozhatja felszínre ezeket a tendenciákat.

Az agresszív játékok megerősítenek egy helytelen viselkedési mintát

A pszichológus szerint azoknál a játékoknál, melyek az agresszióról szólnak és a jó teljesítményükért – a továbbjutások, pontok, szintlépések által – jutalmat kapnak a gyerekek, azt váltják ki belőlük, hogy ügyesnek érzik magukat, ami megerősíti az agressziót, és emiatt az fennmarad bennük, mint viselkedéses tendencia.

Az Iowa Állami Egyetem pszichológusa, Christopher Barlett által vezetett kutatócsoport kísérletében 47 hallgató 15 percig játszott a „Mortal Kombat: Halálos Szövetség” játékkal. Ezután a csapat különféle fizikai és pszichológiai módszerekkel ingerelte az alanyokat, hogy megnézze a reakcióikat – írta korábban a The New York Times.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a hallgatók agresszívebben viselkednek-e, mutatnak-e empátiát, ha egy olyan társuknak kell kimérniük csípős szószt, aki nem bírja az erős ételeket, de attól még a kísérlet jegyében le kell nyelnie a mártást.

A teszten az erőszak nélküli videójátékot űző csoporthoz képest azok, akik a Mortal Kombattal játszottak sokkal agresszívabb viselkedést mutattak, és jelentősen nagyobb adagokat mértek ki a csípős szószból.

„Lehet, hogy esetenként a verekedős, lövöldözős játékok segítik csökkenteni a gyerekben a feszültséget, de attól még megerősítenek egy mintát. Emiatt az egyén fenntartja a viselkedést, és esetleg olyan élethelyzetekben is alkalmazni fogja, ahol árt másoknak. Persze ez függ a gyerek életkorától, az értékközvetítéstől – amit először a család, majd az intézmény közvetít felé –, és azoktól a külső szabályozóktól, amelyek a viselkedésre hatnak” – fejtette ki Földi Rita.

Kiemelte: ha az olyan cselekedetnek, amely másokra nézve káros, agresszív, bántalmazó, nincsen negatív következménye, azt jutalomnak érzékeli az egyén, és így a viselkedés fenntartásában játszik szerepet.

Az általuk csodált előadókat utánozhatják

Az agresszív töltetű dalok hatásánál sincs sok különbség, kivéve, hogy ott a gyerek nem megerősítést kap, hanem egy példaképet, akire hasonlítani akar.

„A viselkedésben a mintakövetés, az utánzás rendkívül jelentős szerepet játszik a későbbiekben. Ha tiszteli, csodálja, követi azokat az előadókat, akik az agresszív dalszövegeket közvetítik, akkor ő ezeket jónak, helyesnek fogja elfogadni” – hangsúlyozta a pszichológus.

Egy korábbi tanulmány megállapította, hogy az erőszakos dalszövegek növelik a negatív érzelmeket és gondolatokat, amelyek agresszióhoz vezethetnek – írta az Amerikai Pszichológiai Társaság.

A tanulmány az ókori görög „katarzis hipotézist” vitatta, amely szerint az agresszív érzelmek kifejezése később csökkenti az erőszakos viselkedést. Az Iowa Állami Egyetem és a Texasi Humánszolgálati Tanszék kutatói úgy találták, hogy a durva zenei dalszövegek növelik az erőszakos gondolatokat és érzéseket, amelyek fennmaradhatnak a viselkedésben, és hosszú távú következményekkel járhatnak, például befolyásolhatják az egyének társadalmi észlelését és hozzájárulhatnak az agresszív személyiség kifejlődéséhez.

A kutatást vezető Craig Anderson és munkatársai öt kísérletben több mint 500 főiskolai hallgatóval hallgattattak meg erőszakos töltetű és agressziót nélkülöző dalokat, melyek közül a humoros erőszakos és a szimplán vicces dalszövegek által kiváltott reakciókat is vizsgálták.

A dalok meghallgatása után felmérték az alanyok ellenséges érzéseit, valamint a hallgatókkal különféle szóasszociációs feladatokat hajtattak végre annak tesztelésére, hogy a nem agresszív szavakat összekapcsolják-e erőszakos kifejezésekkel, illetve, hogy a hiányos mondatalkotó elemekhez magánhangzókat adva agresszív szavakat képeznek-e.

Az eredmények összefüggést mutattak az erőszakos dalszövegek, valamint a fokozottan agresszív gondolatok és az ellenséges érzések között.

A család hatása a fontos, csupán erőszakos daloktól és játékoktól nem lesz agresszív a gyerek

Maga a viselkedésszabályozás, így az agresszió, az érzelmek irányítása kezdetben meg van mindenkinél, de fiatal korban az idegrendszer még nem képes arra, hogy saját magát szabályozza, a morális fejlődés különböző fázisairól nem is beszélve. Ezáltal a környezet reakciója kiemelt fontosságú, mert az formálja a viselkedést.

Az agresszió mindig akkor marad fent – a társadalomban és a játékban egyaránt –, ha kívülről megerősítést kap.

„A kísérletek azt bizonyítják, hogy elsődlegesen a család az, amely közvetíti ezeket az értékeket. Kicsi kortól kezdve, ha a gyerekek ilyet csinálnak – akármilyen agresszív megnyilvánulást –, azt valahogy a szülő megállítja – fegyelmezéssel, elringatással stb. –, és ezek a mechanizmusok lassan beépülnek a mintába. Mindemellett az is fontos, amit a gyerek a saját közvetlen környezetében lát, hiszen utánozhatja azokat, akikre felnéz” – mondta Földi Rita.

A pszichológus szerint kamaszkorban akkor is vannak küzdelmek az önállóságért, ha megvan a bizalom, a figyelem, de ennek ellenére a gyerek alapvetően marad annál a családi értékrendnél, amit hozott. Viselkedésben, hajviseletben, zenehallgatásban, öltözködésben eltér, mert a kortársak hatása, mint referencia keret jelenik meg neki, de ha a megfelelő kapcsolat kialakult a szülőkkel, akkor megmaradnak a családi értékek.

„Ha megfelelő a szabályozás és a morális fejlődés, akkor sokkal kisebb az esélye, hogy ilyen játékok, dalszövegek agresszív cselekedeteket váltsanak ki” – emelte ki.

A címlapfotó illusztráció.