Ha végbemennek a Brüsszelben tervezett lépések, akkor az akácosokat halálos veszély fenyegeti. A nemrég napvilágot látott javaslat szerint korlátozzák az akácerdők területét, a végső cél pedig a teljes kiirtás. Az elképzelés a magyar erdőgazdálkodókra mérné a legnagyobb csapást, hiszen erdőinknek csaknem egynegyede (kb. félmillió hektár) akác, ami az egész európai állománynak pont a fele. Mégis miért ítéli halálra Brüsszel az akácosainkat? Azért mert nem őshonos. Az akác Észak-Amerikában őshonos, onnan hozta Európába egy francia botanikus 1620 körül. A fáról annyit kell tudnunk, hogy jó mézelő, virágának főzete köhögéscsillapító, palacsintatésztában kirántva ízletes csemege, kérge pedig jelentős gyógyszer alapanyag. A hazai fajok köt a legtartósabb, kemény és nehéz a fája.
Az Európai Bizottság 2013. szeptemberi törvényjavaslata szerint az idegenhonos özönfajok jelentős hatással vannak a biológiai sokféleségre, nagymértékben hozzájárulnak az úgynevezett biodiverzitás csökkentéséhez, az őshonos fajok kihalásához. Nem beszélve arról, hogy az idegen fajok betegségek közvetítői és olyan egészségügyi problémák közvetlen okozói, mint a bőrgyulladás, asztma és különböző allergiák. Ezen túl az unió környezetvédelmi stratégiájában vállalta, hogy 2020-ig megállítja a biológiai sokféleség csökkenését. A veszélyesnek ítélt fajok listáján pedig az elsők között szerepelt az akácfa, mivel az unió szerint rontja az őshonos növényzet esélyeit és távozásra késztet sok erdőlakó állatot. Annyi igazság van benne, hogy az akácerdőkből eltűnik a gyöngyvirág, a szarvasbogár és a kakukk de mindez elegendő ok, hogy csak Magyarországon kiirtsunk majdnem félmilliónyi hektár erdőt?

Arról nem is beszélve, hogy egyáltalán miképp fog ez végbemenni? Totálisan letarolják az 5-6 éves telepítéseket? Miből lesznek kárpótolva a gazdák? Mit fogunk a kiirtott akácos helyére tenni? Köztudott, hogy a gyenge homokon az akácon kívül nem nagyon él meg más. A javaslatok között a szürke nyár szerepel, de a sívó homokot az sem szereti, hogy a gyenge jövedelemteremtő képességéről ne is szóljunk. A fűtőértéke szintén a nyomába sem lép az akácnak. A méhészek is súlyosnak ítélik meg a helyzetet, hiszen az akácerdők a legfontosabb méhlegelők, a hazai méztermelés több mint 80%-át adja az akácos. Az akác élőterületének korlátozása súlyos károkat okozna a hazai méhpopulációban, ami a mezőgazdasági termelés biztonságát is veszélyezteti.
Az akác elleni támadás hatására soha nem látott összefogás alakult ki különböző hazai szervezetek között. Többek között megalakult az Akác-koalíció is, melynek feltett szándéka, hogy hungarikummá nyilváníttatja az akácot, s ezzel megvédheti a legsokoldalúbb (bútoriparban, fűtésnél, méhészetben, építőiparban egyaránt használt) fát. Az akác védelmezői azzal is érvelnek, hogy a kukorica, paprika, burgonya sem őshonos Európában, akkor azt is maradéktalanul ki kell irtanunk?