Deli József nyugállományú ezredes beszédében kihangsúlyozta az 1924. évi országgyűlési határozat 14-es törvényét , miszerint „A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül az élő és jövendő nemzetéke hősi halottainak dicsőségére minden esztendő május havának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja”.

Ezzel összefüggésben a 2001. évi országgyűlési határozat szerint a Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül a ma élő és a jövő nemzedékeinek alakulására a hősök dicsőségére minden esztendő május havának utolsó vasárnapját a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánítja. E nagy jelentőségű nemzeti ünnepet Kiskunfélegyházán is évről-évre megtartják városunk elöljárói és a Petőfi Sándor Bajtársi Egyesület, mióta a fürdőszálló előtt a Hősök emlékparkja kialakításra került.

Aki 1970 után született, az nem igazán tudja, hogy mit jelent megvívni a békét és a békéért harcolni. A mai generáció már olyan életet tudhat magáénak, amelyben természetes állapotként jelenik meg a béke. A mai békét viszont a múlt hőseinek köszönhetjük. Azokra, akikre ezen a napon emlékezünk, számtalan háborút megvívva juttatták el ide Magyarországot, Európát, vagy akár a világot is – mondta ünnepi beszédében Csányi József polgármester. Mesélt arról az emlékéről is, miszerint édesapjával meglátogatva az I. világháborús emlékművet, megkeresték a dédnagyapja nevét a felírt hősök között. Ő is megvívta a világháborúban Magyarország függetlenségéért a harcát csakúgy, mint az emlékműn sorakozó összes többi hazánk fia. Egy évben egy alkalommal a tiszteletbeli főhajtás emlékművük lábánál mindenképpen kijár nekik, tekintve azt az óriási értéket – a békét - melyet ajándékba kaptunk tőlük.