Törvényes örökléssel bármennyi földet megszerezhetünk
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozik a föld tulajdonjogának - ide értve az aranykorona értékben kifejezett, hatósági földkiadási eljárás útján kijelölésre váró részarány-tulajdont is - bármilyen jogcímen, illetve módon történő megszerzése. A törvény meghatározza, hogy mennyi mezőgazdasági földet tulajdonolhatunk akkor, ha földművesek, és akkor ha magánszemélyek vagyunk. Eszerint földművesként nem haladhatjuk meg az ún. földszerzési maximumot, vagyis a 300 hektárt. A föld megszerzésének pillanatában ebbe a maximumba beleszámít a már tulajdonban és a haszonélvezetben lévő föld területnagysága is, így ezeket is figyelembe kell venni a számításkor. Ezzel szemben amennyiben magánszemélyként (azaz nem földművesként)szerezzük a földet, akkor összesen 1 hektárra vagyunk jogosultak, amely esetben a megszerezni kívánt föld területéhez szintén hozzá kell számítani a már birtokunkban lévőt.
Azonban vannak kivételek, amelyekre nem terjed ki a törvény rendelkezéseinek hatálya, ezek között szerepel a mezőgazdasági földek törvényes örökléssel való megszerzése is. Vagyis a törvényes örökléssel történő tulajdonszerzést a földforgalmi törvény nem gátolja, ez azt jelenti, hogy ilyen módon bárki bármennyi termőföldet megszerezhet, nem kell a törvény szerinti egy, és háromszáz hektár határt figyelembe venni.

Mi a helyzet a végrendelettel?
A törvény azonban kivételként csak a törvényes öröklést tartalmazza, ezért felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi van abban az esetben, ha a mezőgazdasági földet végrendelettel örökölnénk. Sajnos nem tehetünk egyenlőség jelet a különböző öröklési formák között ebből a szempontból, hiszen a törvény egyértelműen kimondja, hogy csak a törvényes öröklés az, ami kivételt jelent a földszerzési szabályok hatálya alól. A végrendeleti öröklés esetében ezért már vizsgálni kell a törvénynek való megfelelést, azaz a szerzési képességet, ezen túl pedig a tulajdonszerzéshez hatósági jóváhagyás is szükséges. Vagyis, ha végrendelettel szeretne valaki mezőgazdasági földet juttatni, akkor ezt csak akkor teheti meg, ha az örökös magánszemélyként, vagy földművesként ezáltal nem éri el a földszerzési maximumot. Továbbá abban az esetben jelenthet kivételt, ha a végintézkedéssel örökösnek kijelölt személy egyben törvényes örökös is.
A földhivatal vizsgál, a közjegyző segítséget nyújt
A földhivatal fontos szerepet tölt be a végintézkedéssel történő földtulajdon szerzésében, ugyanis az illetékes hivatalnak jóvá kell hagynia azt. Ebben az eljárásban vizsgálja, hogy a végrendeleti örökösnek van-e földszerzési képessége. Vagyis, hogy nem lépi- e túl az egy, illetve háromszáz hektár területet. Amennyiben a földhivatal megtagadja a jóváhagyást, abban az esetben a végrendeletnek a föld öröklésére vonatkozó rendelkezése semmissé válik. Természetesen létezik mentesség a jóváhagyás alól, azonban ez csak a fentiekben már írt kivétel esetén lehetséges, amikor a végrendeleti örökös egyben törvényes örökös is. Ebben az esetben a törvényes öröklés a törvény szerint már elegendő a földtulajdon megszerzéséhez.
A közjegyzők jelentős segítséget tudnak nyújtani egyrészt a végrendelet közokiratba foglalásakor, másrészt a hagyatéki eljárás lefolytatásakor, amennyiben felhívják a figyelmet a földforgalmi korlátozásokra és a lehetséges megoldásokra. Ezen felül a hagyatéki eljárásban a végrendelet tartalmával kapcsolatban is a közjegyző keresi meg a jóváhagyásra jogosult hatóságot a végintézkedés szerinti földtulajdonszerzés jóváhagyása végett.