Návay Lajost 1919. április 29-én, a Tanácsköztársaság idején gyilkolták meg a kiskunfélegyházi pályaudvaron Návay Ivánnal és Szentes főjegyzőjével, Kiss Bélával együtt. A város által a tiszteletükre 2014-ben állított emlékműnél rendeztek ünnepséget pénteken.

Az emlékezésen Csányi József, városunk polgármestere és Varga Zoltán a Magyar Rádió volt szegedi stúdiójának egykori vezetője szólt a megjelentekhez.
- A mai napon a kommunizmus áldozataira emlékezünk. Magyarokra és más nemzetiségűekre. Egy korban, egy rendszerben élni nem választható, hanem adottság. Egy embertelen, kegyetlen kommunista rendszert, diktatúrát felállítani és képviselni nem volt választható. Mindezért bizony bírálnunk kell azokat, akik ebben a borzalmas rendszerben szerepet vállaltak. Közel 700 ezer magyar került fogságba a II. világháború idején. Sorsukról a történelemkönyvek többnyire hallgatnak. A valóság azonban az, hogy koholt vádak alapján évekre kényszermunkára ítéltek hadifoglyokat és civileket. Saját bőrükön tapasztalták Illyés Gyula mondatainak igazságát: Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van. Tányérban és pohárban, az van az orrban, szájban, hidegben és homályban, szabadban és szobákban. Emlékezzünk hát kegyelettel az elhunyt áldozatokra, akik közülünk azért haltak meg, mert hozzánk tartoztak. Emlékeznünk kell, hogy ez soha többé ne történhessen meg – mondta Csányi József polgármester.

A polgármester szavait követően Varga Zoltán mondta el emlékező szavait a megjelenteknek, majd városunk elöljárói elhelyezték koszorúikat az emlékműnél.

2000 óta minden esztendőben február 25-én tartjuk a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 1947-ben ezen a napon hurcolták el a Kisgazdapárt antikommunista főtitkárát, Kovács Bélát a szovjet megszálló csapatok a Szovjetunióba, ahonnan csak 1955 őszén, rettenetes megpróbáltatások után térhetett haza. A szélsőbalos diktatúra hazánkban annyi emberéletet követelt, olyan sok ártatlant csuktak le és tettek tönkre 1945. és 1989. között, hogy tulajdonképpen az év bármely napján emlékezhetnénk rájuk.