A menüből nem hiányozhat a füstölt sonka, a főtt tojás, a kalács és persze a csokoládé. Ám aki hisztaminintoleranciával küzd, annak mindegyik okozhat kellemetlen tüneteket.

A hisztamin olyan molekula, amely egyes sejtekben (hízósejtben, eozinofil sejtben, bazofil sejtben) tárolódik, és onnan külső hatásra felszabadul. Az ilyen sejtek elszórva helyezkednek el az egész szervezetben, a hisztaminreceptorok pedig a bőrben, a bélrendszerben, a légutakban, a keringésben, a vérképző szervekben, sőt még az idegrendszerben is megtalálhatóak - mondta dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ez azt jelenti, hogy a hisztamin ezeken a helyeken képes hatást kifejteni, vagy - ahogyan mi érzékeljük - tüneteket okozni.

A hisztamin és az allergiás tünetek
Allergiás folyamatokban a felszabaduló hisztamin révén alakulnak ki csalánkiütések, vagy a hörgőszűkület az asztmásokban, az orrfolyás a szénanáthásokban. Különböző módon az erek, a bél- és az idegrendszer is reagál erre az anyagra. A tünetek kezelésére antihisztamint szoktak adni az orvosok. Ezek a készítmények meggátolják, hogy a hisztamin a receptorokhoz kötődhessen, ezáltal lecsökken a hisztamin hatása, és ezzel együtt a tünetek intenzitása is.

Három okból is magasabb lehet a hisztaminszint
Nemcsak a szervezetben termelődik és szabadul fel a hisztamin, hanem kívülről is érkezhet, mert egyes ételeknek magas a hisztamintartalmuk. De a hisztamintermelést és -felszabadulást is segíthetik, fokozhatják a szervezetben a különféle, táplálkozás során a szervezetbe jutó anyagok. Léteznek olyan ételek, illetve gyógyszerek is, amelyek megakadályozzák a hisztamin lebontását. Egy másik speciális eset, amikor az eleve magas hisztaminszint a bontóenzimek alacsony szintjével párosul, és ennek nyomán lépnek fel allergiás jellegű tünetek. Ezt nevezzük hisztaminérzékenységnek vagy hisztaminintoleranciának.

Milyen tünetekből ismerhetjük fel?
Magas hisztamintartalmú ételek, italok fogyasztásakor hirtelen kipirulás észlelhető. Ezt különösen pezsgő ivása után pár perccel lehet gyakrabban észlelni, mivel a pezsgőnek nagyon magas a hisztamintartalma. Jelentkezhet orrfolyás, tüsszögés, könnyezés, köhögés, sípoló légzés, de ha a bélben levő enzim hiányzik, vagy csökkent az aktivitása, akkor hasi görcsök, hirtelen jelentkező laza széklet, hasmenés is jellemezheti. A migrénes panaszoknak (csokoládé, sajt után) is ez lehet az oka, emellett szívdobogást is kialakulhat.

Mi váltja ki a panaszokat?
Több élelmiszer hisztamintartalma is magas, mások pedig a szervezet hisztamintermelését fokozzák, és ezért javasolt elkerülni őket. A húsvéti menünél maradva, ha alkoholos italok is kerülnek az asztalra, a hisztaminintoleranciásoknak különösen a pezsgő és a vörösbor kerülendő, ezeknek a legmagasabb a hisztamintartalma. Szintén kellemetlen tüneteket okozhatnak a füstölt húsok, a csokoládé, a kakaó, az élesztővel készült kenyér és péksütemények. A boltban készen vásárolható, nem friss, állott ételek fogyasztása, amelyekben a hisztamintermelő baktériumok elszaporodhatnak, szintén nem ajánlott. Kerülendők az érlelt sajtok, a mustár, a savanyú káposzta, a dió, a paradicsom, a szójaszósz, a fekete tea és az energiaitalok is.

Vizsgálat és kezelés
A hisztaminintolerancia meghatározása a tünetek alapján és vérvizsgálattal, a hisztamint lebontó DAO (diamino-oxidáz) enzim szintjének meghatározásával lehetséges. Kezelése diétával, a magas hisztamintartalmú ételek, italok kerülésével történik. Szükség esetén antihisztamin szedhető, illetve létezik a hisztamint bontó enzim pótlására gyógyszer, amelyet nem lehet patikában kapni, de orvosi javaslatra elérhető. Ennek szedésével alkalmanként meg lehet előzni a panaszok megjelenését, ha például olyan helyen - étteremben, vendégségben - étkezünk, ahol nem tudjuk pontosan ellenőrizni az egyes fogások összetevőit.