Vidéken máshogy megy
Igenis van alapja a régi népi bölcsességnek, miszerint a gyereknek 3 éves koráig meg kell ennie 2 kiló koszt, hogy ne legyen állandóan beteges, allergiás. Nem véletlen, hogy a tanyákon, kis falvakban felcseperedő gyerekek között csak elvétve találni olyat, aki allergiás valamire. Ők a természettel napi kapcsolatban élnek, az állatok közelségében, és nem jellemző, hogy miután a kiskecskét simogatják, berohannak kezet mosni, fertőtleníteni.

Eközben a városban
A városban élő gyerekeknél a szülők többsége arra is kínosan ügyel, hogy még a játszótéren is maradjon makulátlanul tiszta a kicsi. Ha véletlenül elesik, akkor azonnal előkapják a fertőtlenítőkendőt, és alaposan letakarítják minden porcikáját. Nem engedik, hogy más játékával játsszon, esetleg megsimogasson idegen kutyát. Sokan még a saját házi kedvenctől is megszabadulnak a baba érkezésekor, nehogy megbetegítse a kicsit, véletlenül se érintkezzen állatszőrrel vagy a róla lepotyogott kosszal, baktériummal.

Hoppá, ez leesett!
Kutatók megfigyelték, hogy főleg az első kisbabájukat nevelő anyukák, ha leesik a cumi, vagy a gyerek leejti az ennivalóját, azonnal elveszik tőle, és a cumit is csak alapos fertőtlenítés után adják vissza. Pedig egy kis padlóra pottyant étellel benyelt kosz még nem árt meg a gyerekeknek, sőt később segíthet kivédeni egyes felnőttkori betegségeket, köztük a szívbetegséget. Az egészen fiatal korban ultra higiénikus környezetben nevelt gyerekek felnőttként sokkal hajlamosabbak a gyulladásokra, ami egy egész sor betegség kialakulásának kockázatát hordja magában.

Kísérletekkel igazolták!
Amerikai kutatók összehasonlító tanulmányt készítettek amerikai és a Fülöp-szigeteken élő gyermekek között. Születésüktől 22 esztendős korukig követték több mint 3000, az 1980-as években született gyerek egészségügyi állapotát. Külön figyelték, hogy a háztartásban szabadon szaladgáltak-e a disznók és a kutyák. A felnőttkorukban elvégzett vérvizsgálat megállapította, hogy bár a filippínó gyerekek sokkal több fertőzésen estek át, mint az amerikaiak, a vérükben a gyulladásra utaló C-reaktív protein (CRP) szint 80 százalékkal alacsonyabb volt, mint az amerikaiaké. A tudósok szerint ez nem azt jelenti, hogy minden szülő rohanjon malacot venni, de arra ügyelni kell, hogy elég közönséges mikrobával és bacilussal találkozzon a kisgyerek, hogy megerősödjék az immunrendszere. Más kutatók igazolták, hogy a lakásban kutyákkal együtt élő gyerekek a legegészségesebbek. 20 év követés után megállapították, hogy kevesebb betegséget kapnak el, akik kiskorukban kutyával osztották meg az otthonukat.

Az első hat hónap a lényeges
A higiéniai hipotézis szerint a bacilusoknak az igen korai szakaszban, elsősorban a gyerek életének első hat hónapjában van kiemelkedő hatásuk az immunrendszer megerősítésében. Ezért nem biztos, hogy feltétlen muszáj mindig mindent fertőtleníteni, sterilizálni.

Arany középút
Természetesen tartsuk tisztán az otthonunkat, a gyerek környezetét, de ne essünk túlzásokba. Az antibakteriális világ többet árt, mint használ, hiszen az immunrendszer akkor erősödik, ha van oka rá. Épp ezért, ha a baba immunrendszere kisebb kórokozókkal sem tud megharcolni, mert nincs erre lehetősége, akkor a későbbiekben a nagyobb betegségekkel sem fog tudni megbirkózni. Ez persze nem jelenti, azt hogy a kevésbé steril környezetben élő gyereknek súlyos fertőző betegségek esetén nem kellene antibiotikumot adni, vagy hogy le kellene mondani a védőoltásokról. Baktériumok mindenhol vannak: rajtunk, bennünk, körülöttünk. Ezek többsége azonban nem okoz problémát, és legtöbbjük akárcsak azok, amelyek az emésztőrendszerünkben élnek, létfontosságú tápanyagokat állítanak elő, melyek nélkülözhetetlenek a jó egészégi állapothoz. Ugyanakkor a szappan és víz bőven elég a tisztálkodáshoz.