A természetvédelmi szervezet magyarországi igazgatóságának közleménye szerint, a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága évek óta dolgozik együtt az országban előforduló nagyragadozók élőhelyének védelmén, ezért a szeptemberi szarvasbőgés előtt újabb két kameracsapdát helyeznek ki közösen a park területén.

Egy korábbi kamera augusztus elején rögzített egy éjszakai és egy nappali felvételt, amelyek első másodperceiben egy fiatal szürkefarkas látható. A felvétel segítségével az állat útvonalát nagyjából egy hónapig követve rábukkantak annak családjára. Veress Balázs, a nemzeti park igazgatója szerint a most még békésen játszadozó kölykök szeptember végén útra kelnek, hogy megismerkedjenek a falka vadászterületével, amely több száz négyzetkilométer nagyságú. Így a közelgő szarvasbőgés és a téli hajtóvadászatok miatt fokozott veszélybe kerülhetnek.

Mindezek mellett a kameracsapdák kulcsfontosságú kutatási anyagokat is szolgáltatnak a veszélyeztetett fajok és élőhelyeik megfigyelése szempontjából, továbbá gyakran az illegális emberi tevékenység visszaszorításának eszközei is lehetnek.

Annak ellenére, hogy a farkas 1993 óta védett állat Magyarországon és annak elejtője több éves börtönbüntetéssel sújtható, a mai napig érkeznek az állatvédőkhöz hírek farkasok kilövéséről. Az országban alig néhány egyed él, és amíg nem lesznek nagy, összefüggő és háborítatlan erdőterületek, a Kárpátok ragadozói nem tudnak Magyarországon letelepedni. Jelenlétük ugyanakkor elengedhetetlen az egészséges erdei ökoszisztéma fenntartása szempontjából, hiszen szabályozzák a nagytestű növényevők; a szarvasok, az őzek és a vaddisznók létszámát, és javítják az állományok genetikai tulajdonságait azzal, hogy elejtik a gyenge és beteg egyedeket. A farkasok tevékenysége nyomán megváltozik a növényevők területhasználata, ami sokat segíthet az erdők megújuló képességének fenntartásában is.

A farkas étlapján a szarvasoktól, vadmalacoktól kezdve a csigákig sok minden megtalálható és bár húsevő, az embereket elkerüli. Jóval hatékonyabb vadász az embernél, így segít az erdei életközösség egészségének fenntartásában, hasznossága miatt több európai országban, és az Egyesült Államokban is a visszatelepítésével próbálkoznak.