Már nemcsak a hitelintézetek és cégek, hanem magánszemélyek is egyre gyakrabban vonnak be közjegyzőt, legyen szó akár bérleti-, ingatlan-adásvételi-, vagy kölcsönszerződésről. De mi is a közokirat, milyen helyzetekben és kinek lehet rá szüksége? Szakértő segítségével mondjuk el a legfontosabb tudnivalókat.

Az elmúlt évtizedekben az emberek többsége többnyire a banki hitelfelvétel kapcsán, szerződéskötéskor, adósként találkozott közjegyzővel, ma már azonban egyre többen élnek magánszemélyként is a közjegyzői okirat által biztosított előnyökkel.

Csak az elmúlt egy évben több mint 10 százalékkal nőtt a közjegyzői okiratok száma Magyarországon, míg a közjegyzők előtt kötött bérleti szerződések 2 év alatt harmadával nőttek

- derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) adataiból. A magánszemélyek többnyire egymás közti jogügyleteik - adásvétel, ajándékozás, bérlet, kölcsön, végrendelet - biztosítása érdekében fordulnak közjegyzőhöz, de miért is jó ez?

Miben más, mint az "otthon készült" szerződések?

Egyre többen ismerik fel, hogy a közjegyzői, azaz hatósági közreműködéssel kötött szerződések - az egymást közt otthon, akár jogász segítségével megírt magánokiratokhoz képest - érdemi előnyt biztosítanak egy jogvita esetén, segítségükkel a jogérvényesítés lényegesen egyszerűbbé válik. A közokirat alapján közvetlenül indítható végrehajtás például:

• az elmaradt vételár, bérleti díj, kölcsönösszeg behajtására;
• vagy a szerződésszegő bérlő gyors kiköltöztetésére.

Ha az albérlő, vagy az adósunk nem tartja be a szerződésben vállalt kötelezettségeit, nem kell a bíróságra mennünk, és hosszas, költséges pereskedésbe kezdenünk, hanem a közjegyzői okirat alapján, közvetlenül, végrehajtással érvényesíthetjük a jogainkat - mondta a Pénzcentrumnak Böröcz Helga közjegyző.

Nem véletlen tehát, hogy a bankok hosszú idő óta alkalmazzák a közokiratokat a hitelezés biztosítékaként. Az erős biztosíték miatt a közjegyzői okirat megléte már önmagában növeli a szerződésszerű teljesítés esélyét, javítja például a fizetési hajlandóságot is.

A közjegyzői okirat népszerűsége emellett különleges bizonyító erejének is köszönhető. A közjegyzői okirat bizonyító ereje ugyanis erősebb mint a magánokiraté. "A közokirat nehezebben megtámadható bizonyíték, mint bármilyen más irat. Ha valaki vitatja az abban foglaltakat, akkor neki kell bizonyítania az állításait és a közokiratban foglaltakat az ellenkező bizonyításáig valósnak kell elfogadni" - tette hozzá a közjegyző.

De mit tehetünk, ha külföldre költözött az adósunk?

Böröcz Helga kiemelte, hogy akkor sem kell futnunk a pénzünk után, ha az adósunk külföldre költözött vagy eleve külföldi, ugyanis
a közjegyzői okirat nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió tagállamainak területén is végrehajtható, illetve több más országban végrehajthatóvá nyilvánítható.

A közjegyzői okirat további előnye, hogy mindkét szerződő fél érdekeit védi, ugyanis a törvény rákényszeríti a feleket arra, hogy tudják, mit írnak alá. A közjegyző ugyanis köteles felolvasni a szerződést/nyilatkozatot, és meggyőződni arról, hogy a szerződő fél megértette-e a vonatkozó feltételeket, sőt el sem mehet úgy a közjegyzőtől, hogy nem tudja, mi van a szerződésben, amelyet aláír.

Mi van akkor, ha már megkötöttük a szerződést?

Erre az esetre is van megoldás, ráadásul sok esetben egyszerűbb és olcsóbb is mint a teljes szerződés okiratba foglalása. A bérbeadó például kérheti a bérlőjétől, vállaljon arra közjegyző előtt kötelezettséget, hogy ha a bérleti szerződés megszűnik, kiköltözik a lakásból, ez a kiköltözési nyilatkozat.
Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat előnye, hogy nem kell a teljes szerződést közjegyzői okiratba foglalni, hanem csak azt részét, azokat a feltételeket, amelyek nem teljesülése a legnagyobb kárt okozná, egészen pontosan a végrehajtási törvény vonatkozó szakaszainak megfelelő paramétereket - tette hozzá Böröcz Helga.

Mivel a nyilatkozat egyoldalú, nem kell mindkét félnek aláírnia, és megjelennie a közjegyző előtt, csupán annak, aki a kötelezettségvállalást teszi (pl. bérlő). Az abban foglalt kötelezettségek ugyanakkor ugyanúgy közvetlenül végrehajthatók, tehát a nyilatkozat alapján behajtható a tartozás, vagy végrehajtó segítségével kiköltöztethető a jogosulatlan lakáshasználó az ingatlanból.