Az eseményen részt vett Lezsák Sándor, a 4. számú választókerület országgyűlési képviselője, az országgyűlés alelnöke, Lenkei Róbert, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés tagja, kabinetfőnök, valamint Balla László, polgármesteri feladatokat ellátó alpolgármester.

Ünnepi beszédében Gulyás Gergő, a vállalat kereskedelmi ügyvezető-tulajdonosa mérföldkőnek nevezte a mai napot, amely egy különleges pillanat, amikor egy álomból kézzelfogható valóság születik. Mint fogalmazott, ez a cég első zöldmezős beruházása: az első alkalom, hogy egy üres területből, puszta elképzelésből, a semmiből valami jelentős épül. A projekt keretében egy 9000 négyzetméteres gyártócsarnok jön létre. „A bokrétaünnep hagyománya azt üzeni: álljunk meg egy pillanatra, és adjunk hálát mindazért, amit eddig elértünk” – mondta az ügyvezető-tulajdonos. Az épület egyszerre jelképezi a kitartást és az innovációt, valamint azt a közösséget, amelyet a céget alapító szülők közel három évtizede kezdtek el építeni, és amely mára több, mint 1500 fős családdá nőtte ki magát.

A teljes körű tervezési és kivitelezési munkálatokat a szintén jelentős tapasztalattal rendelkező, szomszédos Előszer Kft. végzi. Az új üzem termelői részében helyet kap egy teljesen automatizált süteménygyártó sor, hozzá tartozó kelesztő- és fagyasztórendszerekkel, valamint automata csomagológéppel. Az épület részét képezi egy 6000 raklap tárolására alkalmas fagyasztóraktár, továbbá a termelés kiszolgálását biztosító előkészítő helyiségek, szociális blokkok, étkezők és irodák is. A közel 11 milliárd forintos beruházás olyan innovatív megoldásokat is tartalmaz, mint a robotkarokkal végzett raklapos palettázás, hűtött kamionos emelőgépek, valamint egy shuttle robotkocsikkal működő, félautomata polcrendszer a fagyasztóraktárban. Az új üzem nem csupán a technológiai színvonal emelését szolgálja: a meglévő fagyasztott péksütemény-gyártási kapacitás kétszeresére bővül. Az új gyártósorokon óránként akár 50 000 darab, évente pedig több mint 200 millió darab kakaós csiga, lekváros táska és túrós-sajtos pogácsa készülhet, hogy eljusson az üzletek polcaira és a magyar családok asztalára. A vállalat célja, hogy a bővülő gyártókapacitás révén nemcsak a hazai piacon erősítse pozícióját, hanem az európai piacokon is versenyképes szereplővé váljon. Bács-Kiskun Vármegye egyik legnagyobb, arany fokozatú felelős foglalkoztatójaként a cég újabb 200 munkahelyet teremt, ezzel biztosítva megélhetési lehetőséget Kiskunfélegyházán és a régióban élők számára.

A kapacitásbővítő beruházás mellett a vállalat újabb lépést tesz a jövő és a fenntarthatóság irányába is. Elkészült és a napokban bekapcsolásra kerül a Nemzeti Befektetési Ügynökség gyármentő programjának támogatásával megvalósuló, évi 1142 MWh kapacitású napelemes kiserőmű.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke ünnepi beszédében a bokrétaünnepek történelmi és kulturális gyökereit idézte fel. Kiemelte, hogy a szokás eredete egészen a 13. századig nyúlik vissza: a hagyomány szerint a munkálatokban részt vevő vezető ács helyezte el a koszorút az épület legmagasabb pontjára, majd köszönetet mondott az építtetőnek, és Isten áldását kérte a készülő épületre. A ceremónia része volt egy pohár pálinkával történő koccintás is, amelyet szimbolikusan földhöz kellett vágni. Ha a pohár nem tört el, az szégyent hozott arra, aki a beszédet tartotta.

A képviselő emlékeztetett arra is, hogy a bokrétaünnepek szellemisége idővel túllépett az építőipar keretein. Az 1920-as évektől kezdve ez a hagyomány megjelent a népi kultúrában is: ekkor indult útjára a Gyöngyösbokréta mozgalom, amelyet Paulini Béla hívott életre. Az 1930-as és ’40-es években megrendezett gyöngyösbokrétás bemutatók révén újra előtérbe kerültek a néptáncok, viseletek, népzenei hagyományok és szokások – ezek az értékek pedig a mai napig élnek számos falusi és városi közösség kulturális örökségében. Lezsák Sándor hangsúlyozta: ezek a hagyományok mintegy száz település kollektív emlékezetének részét képezik, és meghatározó szerepet töltenek be a helyi identitásban.

Ezt követően felidézte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter öt évvel ezelőtti látogatását a Félegyházi Pékség Kft.-nél, amikor a miniszter így fogalmazott:
„Amit ez az ember, ez a család és a munkatársaik művelnek, az egy csoda!”

Lezsák Sándor elismeréssel szólt a 100%-ban magyar tulajdonú családi vállalkozásról, amely nemcsak a hagyományokat ápolja, hanem tudatosan építi a jövőt is. Kiemelte a fiatal generáció szerepét, akik a szülőkkel együtt nem csupán az örökséget viszik tovább, hanem a cég további fejlődésének is meghatározó szereplői.

Fotó: Horváth Károly