A Magyar Élelmiszer Bank Egyesület összegezte eddigi éves eredményeit és most próbál a pazarlásból származó, egészséges ételek megmentéséért és felhasználásáért tenni, főként a nagyobb hipermarketekkel társulva.

Pazarló gazdagok, nélkülöző szegények: miközben a fejlett világ évi 1 millió 300 millió tonna élelmiszert a kukába dob, 1,3 milliárd embernek a napi betevő csak álom. Az élelmiszerfelesleg egy része Magyarországon is a szemétben végzi: ha kamionra raknánk azt, amit az ország egy évben eldob, akkor a kocsisor Budapesttől egészen Párizsig érne – derül ki az Élelmiszerbank adataiból.

Az Élelmiszerbank folyamatosan kutatja fel az élelmiszerláncban keletkező fogyasztható, de valamilyen okból kereskedelmi forgalomba nem hozható élelmiszereket. Az élelmiszergyártókkal és kereskedőkkel megállapodást köt ezek átvételéről, és gondoskodik az így kapott adományok célba juttatásáról.

Lomtalanításnak használják az adományozást

A péceli családsegítő és gyermekjóléti szolgálat vezetője, Mészáros Éva a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: gyakran a lomtalanításra használják fel az adakozás lehetőségét.

Ilyenkor betelefonálnak, megrendelik a szállítást, ám a szervezet munkatársai gyakran kutyaszőrös és használhatatlan tárgyakkal szembesülnek, sokszor pedig még ők fizetnek a szemetesautóknak, hogy azokat elvigyék.

Hozzátette: négy évvel ezelőtt kezdték az együttműködést az Élelmiszerbankkal. Akkor készítettek egy alaplistát a rászorulók nevével, ami egyházaktól, civil szervezetektől, önkormányzat szociális osztályától gyűjtöttek össze, ám természetesen e lista ez folyamatosan változhat, hiszen van, aki elköltözik, vagy munkája lesz, és szól, hogy már nem kér adományt.

A szolgálat nem ellenőrzi, hogy valóban rászorulóról van-e szó, de – mint Mészáros Éva elmondta – Pécelen ismerik a lakosokat, így mindenki tudja, ki a szegény, és ki nem.

Az idősek szégyellik

Minél idősebbek a rászorulók, annál kevésbé fogadják el az adományt, és sokszor maguktól nem is jelentkeznek, így általában a szervezet önkéntesei keresik meg a beteg, öreg embereket – mondta Mészáros Éva.

Hozzátette: magánemberektől is sokszor kapnak ruhaneműt, játékokat, esetleg természetbeli adományt, mint táborozási lehetőséget. Emellett minden pénteken szerveznek turkálót az anyáknak. A szolgálat családsegítőként is működik – hangzott el a műsorban.

Kevesen vannak, akik szét tudják osztani

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke úgy fogalmazott: több az élelmiszer, mint ahány szervezet szét tudja azt osztani. Sok energiára van szükség a munkához, sokszor önköltséggel, saját autóval szállítják az adományokat – tette hozzá, kiemelve, hogy főleg vidéken, de Budapesten is kevés szervezet tudja ezt felvállalni napi rendszerességgel.

Az élelmiszeradományozásban fontos, hogy csak tökéletes minőségű élelmiszert vesznek át, melyek adományok és élelmiszerfeleslegek is, hiszen a kukában végeznék. A gyors lejáratú termékek nem is kerülnek be raktárba, hanem az áruházból azonnal a környékbeli szervezetekhez kerülnek, így este már meg is kaphatja azt a rászoruló család – magyarázta Cseh Balázs.

Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász igazgató-helyettese a műsorban elmondta: szeretnék felhívni a társadalom figyelmét a hasznos adományozásra. Meglátása szerint ugyanakkor folyamatosan javul az adományozási morál és ebben fontos szerepe van a segélyszervezeteknek.

A karitász egyébként iskolatáska akciót is indított, vagyis iskolatáskákat gyűjtenek egy nagy áruházlánccal közösen, ahol 20 százalékos kedvezményt kapnak, akik felajánlásokat tesznek. Legyen az öröm az iskolakezdés címmel pedig átfogó programot is indítottak és tanszereket, alapvető felszereléseket, utalványokat adnak a családok számára – mondta Zagyva Richárd.