Magyarország leghíresebb homok pusztája a Duna-Tisza közén található Bugacpuszta.
A Karikás csárdával átellenben elhelyezett információs tábla a túrázni vágyókat segíti az eligazodásban. Megtalálhatjuk rajta a látnivalókat és a területen található sétautak és tanösvények útvonalát.
A pusztát gyalogosan vagy a Karikás csárdától bérelhető lovas kocsin is bejárhatjuk. Innen egyenes út vezet a Pásztormúzeumig és az istállókig. Ezen végighaladva találkozhatunk a homoki legelőn szürke marha gulyával, rackanyájjal vagy éppen a legelő bugaci ménessel. A gyepen sétálva lépteink elől apró sáskák hadai menekülnek, tavasszal a pacsirták dala tölti be a pusztát, vörös-vércsék szitálnak zsákmányra lesve, egerészölyvek keringnek a magasban.
A bejárattól néhány száz méterre, balra letérve egykori pásztorépítmények korhű másai láthatók. A pásztorépítmények használatáról magyar és angol nyelvű táblák tájékoztatnak. A széles homokút végén találjuk a Pásztormúzeum kúp alakú építményét. A mellette álló öreg kocsányos tölgyek a puszta múltjáról mesélnek. A hatalmas lombkoronák kellemes árnyékot nyújtanak az alattuk megpihenőknek.
A Pásztormúzeumban elhelyezett kiállítás a bugaci pásztorélet tárgyi emlékeit és a környék élővilágát mutatja be. (Látogatható: május 1-je és október 31-e között, 10-17 óráig).
A múzeum mögött találjuk a Kiskunsági Nemzeti Park alapító igazgatóinak emlékére, réti mészkőből készült emlékkövét.

Sáska „járás”
Játékos kedvű felnőtteknek és gyerekeknek ajánljuk a múzeum körül kialakított Sáska”járás” elnevezésű szórakoztató sétautat. Aki végigjárja, játékos próbákon keresztül szerezhet közvetlen élményeket, benyomásokat. A sétaúthoz tartozó térkép a Pásztormúzeumban kérhető.
A Pásztormúzeummal átellenben van a Méntelep, valamint az őshonos háziállatok bemutatóhelye. A lovak mellett láthatunk itt mangalicát, rackajuhot, szürke marhát és pásztorkutyákat.
Az állattartást szolgáló építmények előtti terület a lovasbemutatók helyszíne. Májustól októberig naponta mutatják itt be ügyességüket a bugaci csikósok és lovaik.
A pusztát alaposabban megismerni vágyóknak a rövid vagy hosszú körséta utak bejárását javasoljuk, melyek meghatározott részein kitáblázott szakaszok találhatók.

Madarak és Fák útja
A rövid pusztai körséta 2,2 km hosszú, kitáblázott szakasza a Madarak és Fák útja, aminek hossza 700 m. Ez a tanösvény a mangalica ólaknál kezdődik és az ún. „dózerolt” útnál fejeződik be, ahonnan rövidebb úton visszaérkezhetünk a kiindulási helyünkhöz a Méntelepre.
A Madarak és Fák útja igazi meglepetést tartogatnak, mert a puszta egy teljesen más arculatú területére vezet. A Madarak és Fák útja leginkább az erdő szélén halad. A keskeny sávban húzódó vegyes lombú erdőtársulás mögött a bugaci homokdűnék húzódnak meg, melynek erdőállományait és borókását a 2012-es májusi bozót- és erdőtűz megsemmisítette, szomorú látványt hagyva maga után. Sétánk közben nemcsak az itt élő fa cserjefajokkal ismerkedhetünk meg, hanem a gyakorlati madárvédelem néhány fontos eszközével is. A Madarak és Fák útját elhagyva eljutunk az un. dózerolt útig, ahonnan visszafordulva egy széles földúton térhetünk vissza az istállókhoz. A dózerolt út elnevezés az 50-es évek homoki erdőtelepítéseire utal, amikor is nehéz lánctalpas gépekkel vágtak utat a buckák közé. A dózerolt utat fémsorompók zárják le, ide betérni tilos és életveszélyes a megsemmisült erdő állapota miatt.

Boróka tanösvény
A hosszabb pusztai körséta 9 km hosszú, melynek kitáblázott szakasza a Boróka tanösvény 3 km hosszú. Ez a szakasz a Pásztormúzeumnál kezdődik és az üzemen kívüli kisvasút Hit tanyai megállójánál fejeződik be. Innen a hosszabb puszta körséta út a kisvasút nyomvonala mellett halad el, majd nagyobb kerülőt téve a pusztai homok utakon kanyarogva tér vissza a Karikás csárdához.