Advent idején több a lakástűz, mint máskor. Hogy ennek mi az oka, és hogyan kerülhetjük el, hogy a december a tűzoltókra várakozás időszaka legyen, arról Dóka Imre tűzoltó őrnagy, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivő-helyettese beszélt az OrientPress-nek.

A szakember is hangsúlyozta, hogy az adventi várakozás időszakában mindig emelkedik a lakástüzek száma, és naponta átlagosan akár 15 ilyen esethez is riaszthatják a tűzoltókat, és 45 percenként is kigyulladhat egy-egy lakás. Az adventi gyertyák meggyújtása és lakásunk különböző fényfüzérekkel való díszítése is veszélyforrás lehet, ha nem figyelünk oda, és nem tartjuk be az apró intézkedéseket, melyek megakadályozhatják egy tragédia keletkezését.” – emelte ki a Dóka Imre.

Fontos, hogy az adventi koszorúk alatt hőszigetelt alátétek legyenek – például helyezzük egy alumínium tálcára –, mivel a viasz hamar elkezdhet csöpögni, és a gyertyák is elborulhatnak akár, így ha éghető anyagra tesszük a koszorút, az könnyen lángra kaphat.
Az éghető anyagokat eleve távolítsuk el a koszorú, vagy a mécsesek környékéről is.

Természetesen mindez nem csak az adventi koszorúkra vonatkozik: illatmécseseket, illóolajat tartalmazó gyertyákat is gyakran gyújtunk a téli hónapokban.

Az elektromos eszközök is az elsődleges kiváltó tűzokok közé tartoznak. Oda kell figyelni egyrészt arra, hogy a hálózat ne legyen túlterhelve, de lényeges az is, hogy körültekintően, csak biztonságos, ellenőrzött helyről vásároljunk fényfüzéreket.

Az elektromos kábelekre is figyeljünk:

• ne tegyünk rá széket vagy egyéb tárgyat,
• az elosztókat ne terheljük túl – minden elosztónak van egy végleges áramfelvétele, amit el tud biztonságosan látni, ha ezt túlterheljük, melegedés következhet be, ha megolvad a szigetelés, fokozott tűzveszélynek lesz kitéve a környezet.

Fontos, hogy a fűtési rendszertől – főleg a vegyes tüzelésű kandallóknál/kályháknál – tűztávolságra rakjuk a bekészített tüzelőanyagot, és itt is célszerű egy fémalátéttel megóvni a kipattanó szikráktól a környezetet – figyelmeztet az őrnagy, aki azt is kiemelte, hogy a konyhai sürgés-forgás közepette
sose hagyjuk felület nélkül a tűzhelyen levő ételt.

Mit tegyünk, ha mégis fellobbannak a lángok a lakásban?

A kezdeti tüzeknél még van esélyünk beavatkozni, amihez szükséges a megfelelő lélekjelenlét. Asztali mécseseknél, koszorúknál
fontos az oxigén útját elzárni.

Ha van otthon kézi tűzoltókészülék – 2-3 kilós – szakaszosan működtessük, hogy ne egyszerre fújjuk ki belőle az oltóanyagot: így sokkal hatékonyabban és tovább tudjuk használni a készüléket.
Ha elektromos tűzről van szó, akkor fontos az épület áramtalanítása – a főbiztosítékot kapcsoljuk le. A tűzoltók munkáját is támogatja ez, ha mi már nem tudjuk megfékezni a tüzet – emelte ki Dóka Imre, majd hozzátette: a 112-es segélyhívón mondjuk el, hogy hol és mi ég, kik és mik vannak veszélyben. Feltétlen jelezzük a diszpécser felé, ha például a szomszédban gázpalackokat tárolhatnak.

Hogyan válasszunk füstérzékelőt?

Ezek a berendezések hasonlítanak a szén-monoxid-érzékelőkhöz, és már a kezdeti időszakban, időben figyelmeztetik a bent lévőket a veszélyre. Hogy milyen fajtát válasszunk, az első sorban az épülettől függ, ez alapján dől el az is, hogy hány füstérzékelőre lehet szükségünk.

Egy többszintes, nagyobb házban általában meghatározott helyiségekben, vagy négyzetméterenként határozzák meg, hogy hány készülék szükséges.

A készülékeknek alapvetően két típusa van: a sima és a kombinált hő- és füstérzékelő. Utóbbi oda ajánlott, ahol különböző párák, gőzök, gázok szabadulhatnak fel – ez egy lakóépületnél általában a konyha. Az előbbit pedig oda, ahol vegyes tüzelésű kazán, kandalló van, illetve ahol a legtöbbet tartózkodunk.

Minden készüléknek van leírása, amiben szerepel, hogy hogyan kell beüzemelni, és hova ajánlott felszerelni. Mindenképp tájékozódjunk előbb ezekről, mielőtt felszereljük a készüléket – hangsúlyozza az őrnagy.