Az átverések középpontjában az ismeretlen külföldi számokról érkező hívások állnak, amelyek súlyos költségeket róhatnak a gyanútlan áldozatokra. Cikkünkben Nyitrai Tibor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) kabinetfőnökének és a Yettel kommunikációs szakértőjének segítségével bemutatjuk, hogyan működik ez az átverés, és mit tehet, hogy ne váljon áldozattá.
Egyetlen elmulasztott hívás is súlyos pénzekbe kerülhet – de tudjuk, mi áll ennek a hátterében?

A telefonos csalások egyik legnépszerűbbike, a wangiri egyre nagyobb teret hódít Magyarországon is. Az áldozatok számára ismeretlen számokról érkező hívások csupán egy csöngést követően megszakadnak, és a gyanútlan visszahívás jelentős költségekkel járhat. De mit is takar pontosan ez a módszer, és hogyan védekezhetünk ellene?

Mi a wangiri?

Lényegében tömegesen generált számítógépes hívások indításáról van szó, amelynek eredményeként egy-két csörgést követően bontják a vonalat a csalók a vonal túlsó végén.

Alapvetően akkor érnek célt, ha a hívott fél visszahívja a külföldi számot, emelt díjas hívást indítva ezáltal – nyilatkozta Nyitrai Tibor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) kabinetfőnöke, mely hatóság a digitális termékek kiberbiztonságát tanúsító hatósági feladatokat látja el.

Mint hozzátette, gyakori az a tévképzet ezekkel a kísérletekkel kapcsolatban, hogy mindez csak akkor válik eredményessé a csaló szemszögéből, ha a visszahívott fél felveszi a telefont, de ez az esetek legnagyobb százalékában nincs így: már a visszahívás elindításával nyélbe ütik a csalást, tehát ez már akkor is „sikeres”, ha a másik fél nem fogadja a hívást.

A visszahívás emelt díjas hívásként jelenik meg, de a bejövő hívás fogadása ugyanúgy tud költségeket generálni a fogadó fél oldalán, és ilyen esetben már kár keletkezhet. A csaló által alkalmazott, vagy igénybe vett előfizetési konstrukción is múlik mindez.

Pár száz forintokból képződik a tetemes haszon

A csalók haszonképzését plasztikusan egy betelefonálós, vagy szavazást lebonyolító televíziós műsorral is lehet szemléltetni, ezeknél a médiatartalmaknál eleve arra épül maga a szolgáltatási konstrukció, hogy SMS küldésével vagy hívás indításával a címzettnél bevétel generálódik.

„Általában nem kiemelkedő mértékű az az összeg, ami hívásonként a csalókhoz végül eljut, hozzátéve, hogy az átvert személy nézőpontjából ez persze sovány vigasz. Mindazonáltal a csalók a mennyiségi elvet követik, a nagy számok törvényére apellálnak, számukra elegendő, ha a célpontok akár csak néhány százaléka visszahívást indít, és az már egy szabad szemmel jól látható összegű haszonként jelenik meg az ő oldalukon, hiszen hatalmas adatbázisokkal dolgoznak”– emelte ki Nyitrai Tibor.

Ma már szinte közhely, hogy az adat az új olaj a XXI. században, rengeteg ilyen adatbázis képződik különféle platformokon és különféle médiumokban gyakorlatilag anélkül, hogy észrevennénk. Sokszor akár ráutaló magatartással bekerülhetünk olyan adatbázisokba, amelyek számunkra végül akár hátrányossá is válhatnak.

Forduljunk a szolgáltatóhoz

A csalások ellen technológiailag szinte lehetetlen védekezni, hiszen az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak az a funkciója, hogy a hívásokat felépítsék. Számos szolgáltatónál létezik ugyanakkor úgynevezett szolgáltatói feketelista. Ide a szolgáltatók is vesznek fel számokat, de az egyén szintjéről is érkezhetnek ide bejelentések.

„Érdemes élni ezzel a lehetőséggel, ha valaki gyanús hívást tapasztal, azt jelezze a szolgáltatója felé. Annak eredményeként ugyanis egy potenciális új áldozat hívásakor, az ő készülékén már a hívóazonosítóhoz tartozó figyelmeztetés fog megjelenni, illetőleg a szolgáltatók letilthatják a csalókhoz tartozó telefonszám visszahívását, így az automatikusan blokkolásra kerül” – tette hozzá Nyitrai Tibor.

^{(Fotó: Shuttestock)}

Az ügyfél is sokat tehet a csalók kiszűréséért

Szolgáltató oldalról a problémakört a Yettel kommunikációs szakértője világította meg, aki kiemelte:

„A leghatékonyabb és egyik leggyorsabb jelzés valóban az ügyfelek jelzése, mert akár egyetlen eset után, váltakozó hívószámok esetében is eljuthat a szolgáltatóhoz. A Yettel esetében ez a bejelentés bármely ügyfélszolgálati elérhetőségünkön megtehető” – mondta.

Természetesen a Yettel Magyarország háttérrendszerei folyamatosan figyelik és automatikusan jelzik, ha egy-egy nemzetközi hívószám esetében kiugróan magas a hívások száma. Ezek általában wangiri csalásokhoz kötődnek és a tartományok blokkolásukkal lehet megelőzni a károkozást: ilyen esetben a Yettel magyar ügyfelei nem tudják visszahívni a csalókat, ezzel megelőzve az indokolatlan terheléseket az ügyfelek számláiban.

Hogyan generálódik a bevétel?

„A hívások több közvetítő szolgáltatón keresztül jutnak el a végpontig, és minden átkapcsolásnál a csalók bizonyos részesedést kapnak a generált díjakból. Néhány esetben nem is jut el a végpontig, ami a körzetszám szerinti végállomást jelentené, hanem a nemzetközi összekapcsolást végző feleknél útközben megáll (szándékosan), így nem a végpont, hanem a közbeeső fél szedi be a teljes összeget a végződtetésért a köztes levonásokat követően.”

Az ilyen számokat regisztráló szolgáltatók az emelt díjakból és szerződéses megállapodásokból származó bevételekből részesülnek.

Mit tehetünk?

• Ne hívjunk vissza ismeretlen külföldi számokat
• Használjunk hívásszűrő alkalmazásokat
• Ellenőrizzük a számokat az interneten
• Figyeljünk a szolgáltatók figyelmeztetéseire
• Legyünk óvatosak a gyanús üzenetekkel és hívásokkal

A felhasználók számára a legfontosabb tanács, hogy ne hívjanak vissza ismeretlen nemzetközi számokat. Ha nem vártak ilyen hívást, érdemes először ellenőrizni az adott előhívót. Ha egy szám gyanús, javasolt az interneten utánanézni, hogy mások számára is okozott-e problémát korábban.

„A wangirit kihasználó visszaélések alkalmával a hívást indító nem minden esetben győződik meg a hívás megszakításáról, így ha foglaltság jelzést hall bejátszva, vagy „süket” vonalat, vagy csak kicsengést, esetleg „bip-bip” (szokásos bontási hangot) azt hiheti, hogy a hívás megszakadt, holott ez lehet egy automata által bejátszott hang/többnyelvű üzenet” – hangsúlyozta a szakértő.

Ugyanakkor ez már a hívás felépülése után számláz/számolja a perceket, és a hívó fizeti a nemzetközi díjat. A rendszer nem bontja a hívást, amíg azt a hívó/hívott fél nem bontja, vagy el nem éri a maximális hívás időtartamát, amely 60-180 perc is lehet tarifacsomagtól függően.

Az ilyen esetek megelőzése érdekében használhatnak hívásszűrő alkalmazásokat, amelyek segítenek blokkolni a gyanús hívásokat. Szintén javasolt figyelemmel követni a szolgáltatók által nyújtott tájékoztatásokat és tanácsokat.

A szolgáltatók minden rendelkezésre álló technológiai eszközt bevetnek az ilyen típusú csalások megelőzésére és gyors kiszűrésére. Ugyanakkor kulcsszerepe van az ügyfelek tudatosságának, például az ismeretlen számok azonosításában és a gyanús hívások elkerülésében. A Yettel kiemelt figyelmet fordít ügyfelei biztonságára és rendszeresen tájékoztatja őket az ilyen veszélyekről.