Kállainé Vereb Mária köszöntő gondolatai után Bense Zoltán hegymászó üdvözölte a neves előadót és a megjelenteket.

Dr. Juhász Árpád a Magyar Tudományos Akadémia Ismeretterjesztési Bizottságának tagja, az UNICEF klímanagykövete, a magyarországi természettudományos ismeretterjesztés egyik legnagyobb alakja, az ENSZ környezetvédelmi magyarországi nagykövete. Pályája során több természetfilmet, földrajzi ismeretterjesztő filmet készített, szakértőként részt vett tudományos televíziós magazinok és vetélkedők munkájában. Szakértője volt a Magyarországot bemutató alábbi vándorlásoknak:Másfélmillió lépés Magyarországon, …és még egymillió lépés, Kerekek és lépések.
Érdeklődése főleg az amerikai kontinens felé irányul, de világjárása során beutazta és tudósított a többi földrészről is.

Arra a kérdésre, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki ennyire meg akarja ismerni földünk országait, Dr. Juhász Árpád a következőket mondta el. Amikor gyermek volt szinte elképzelhetetlen álomként lebegett előtte, hogy külföldre jusson. Az egyetem alatt úgy tanultak vulkánokról, gleccserekről, hogy nem járhattak ott, sőt reményük sem volt arra, hogy valaha eljutnak oda. Ebből fakad az a mérhetetlenül óriásik, de elfojtásra kényszerített vágy, mely arra ösztönözte a későbbi élete folyamán, hogy minél több országba eljusson és megismerhesse annak földrajzi, természeti adottságait és kultúráját. Ehhez minden lehetőséget megragadott, ami útjába akadt. Ezúttal Latin-Amerikai útjának tapasztalatait és élményeit osztotta meg - a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően - a kiváltképp nagy számban megjelenő közönségével.

A geológust elmondása szerint az sarkallta az egzotikus világ feltárására, hogy felderítse vajon Kolumbusz Kristófot mi késztette arra, hogy elinduljon egy új világ – a mai szóval élve egy virtuális világ - felfedezésére. Kiderült, mikor az Madeira mellett Porto Santon járt, hogy Kolumbusz mint cukornád szállító hajósember közlekedett a madeirai-szigetvilág és az Ibériai-szigetvilág között. Érdekes módon az a kormányzó, aki akkoriban Porto Santonál regnált portugál megbízásból, de genovai születésű volt. Megismerkedett lányával, akivel azonnal szerelembe esett. Sajnos a feleség a szülés után rövid idővel meghalt. Tulajdonképpen ez motiválta Kolumbuszt arra, hogy ezt a fantazmagóriáját valósággá próbálja váltani. Így indult el hát pénzt szerezni arra, hogy nyugat felé elinduljon egy ismeretlen világ felé. Az ő időszakában a portugálok maximum az Azori-szigetekig jutottak, és Kolumbusz csak uszadék fák és egyéb más gyanús, nyugatról sodródó tengerben talált eszközökből, tárgyakból, ill. természeti anyagokból vonta le azt a következtetést, hogy lennie kell még arra valamilyen szárazföldnek.

A geológustól azt is megtudhattuk, hogy miért választotta előadásának a Latin-Amerika címet. Amikor az ember azt mondja, hogy Dél-Amerika tudnunk kell, hogy az nem az egésze ennek a civilizációnak és ennek a kultúrának. Ha Közép-Amerikát nézzük, akkor Mexikó tekintetében elmondhatjuk, hogy ketté van osztva, hiszen a Yucatán-fésziget az Észak-Amerikához tartozik, míg a Yucatán-félszigettől lefelé kezdődik Közép-Amerika. A földrajztudomány tulajdonképpen határvonalakat keresett, amelyek nem esnek egybe azokkal történelmi változásokkal, amelyek ott végbementek. Tehát Latin-Amerika mind Dél-Amerika, mind pedig Közép-Amerikán túlmutat.

A geológus kitért a most zajló migráns ügyek kapcsán, arra hogyan népesedett be ez a táj beleértve Közép-Amerikát és Dél-Amerikát is. Az ázsiai bevándorlók már akkor a Bering szoroson keresztül egy új földre léptek. Belőlük lettek az indiánok. Később jött egy hatalmas keresztény migráns tömeg a spanyolok, portugálok révén, akik aztán sokszor kegyetlen módszerekkel megtizedelve az indián lakosságot, ezt a teret véglegesen benépesítették. A fő kérdés, ami felmerül bennünk, hogy a migráns szituáció hogyan vezetett olyan országok kialakulásához, mint Argentína, ahol rengeteg olasz, spanyol él egymás mellett és már nem tudjuk, melyiket tekinthetjük elsődlegesnek és melyiket másodlagos migránsnak.

A fent leírtak csak ízelítőül szolgáltak a témát illetően, a megjelentek minden bizonnyal rengeteg sokrétű információval és élménnyel gazdagodtak az izgalmas és érdekes előadáson. Csányi József, városunk polgármestere az előadás végén elmondta, hogy mély tisztelettel tekint dr. Juhász Árpád tevékenységére és bevallotta, hogy kiváltképp szereti a geológus könyveit olvasni.
Végül a nap zárásaként Bense Zoltán születésnapi tortával kedveskedett Dr. Juhász Árpádnak, aki nemrégiben ünnepelte születésnapját.