A petőfiszállási diákok kirándulásának úti célja Torockó volt, ahol a szálláshelyükről tettek kirándulásokat a környező híres városokba, valamint földrajzi, irodalmi, történelmi és néprajzi nevezetességek helyére.

Az első napon elsősorban irodalmi tanulmányaikat idézték fel, Arany János és Ady Endre életútjával kapcsolatos városokat, múzeumokat látogattak meg. Nagyszalontán igazi élmény volt az idegenvezető előadásmódja, aki bevonta a diákokat is Arany János életének szemléltetésébe. A Csonka toronynál egy koszorút is elhelyeztek.

Ady Endre több szálon kötődik Nagyváradhoz, Csucsához. A petőfiszállási csapat útjuk során ezeket is felfedezte, valamint kiselőadásokkal is kiegészítették eddigi tanulmányaikat.

Nagyváradon megtekintették azokat a kulturális emlékeket, amelyek I. László királyunkhoz kapcsolhatóak, és gyönyörködtek a főtér épületeinek szépségében (pl.: Fekete Sas palota).

Megtekintették a püspöki székesegyházat - ahol a lányok még énekeltek is - , valamint a Kanonok sort is. Meglátogatták az Ady Múzeumot is.

A Királyhágón, „Erdély kapujában" gyönyörű látvány tárult a csapat elé. Érintették Csucsát, ahol Ady Endre élt Boncza Bertával.

Estére érkeztek szálláshelyükre, Torockóra. A Király Vendégházban kedves vendéglátással és fűtött szálláshellyel fogadtak őket.

A második nap az utazás célja Torda volt. A Tordai Sóbánya különleges látványa mindenki számára maradandó élménnyé vált. A Jósika Miklós Elméleti Líceumban már ismerősként fogadták a petőfiszállási iskola diákjait és nevelőit, mert korábban is tettek már itt látogatást. Nagy vendégszeretettel fogadták a kis csapatot. Meséltek mindennapi küzdelmeikről, valamint elmagyarázták a diákoknak, hogy mit jelent a líceum, mint oktatási forma.

A petőfiszállási iskolásaok népdalcsokorral köszönték meg a szívélyes fogadtatást. A Tordai-hasadék az esőzések után kihívást jelentett, de a fegyelmezett túrázás gyümölcseként gyönyörű látványban volt részük a diákoknak.

Az időjárás pedig jóra fordult, ragyogó napsütésben a patak mellett kiépített turista útvonalon tudtak végigmenni. Itt a diákok kiselőadásokat tartottak a földrajzi körülményekről, de számos Szent László legenda is elhangzott.

Harmadik nap reggel meglátogatták a torockói iskolásokat. Itt az igazgató asszony mesélt az iskolában folyó oktatásról. Sajnos, egyre kevesebb a magyar gyermek az iskolában. Itt néptánccal és kis ajándékokkal kedveskedtek a házigazdáknak.

Kincses Kolozsvár tényleg nagyon gazdag látnivalókban. A petőfiszállási csapat a főtéren meglátogatta a Szent Mihály templomot (amit sajnos épp tataroztak), a Mátyás szoborcsoportot, amely az 1902-es Párizsi Világkiállításra készült Fadrusz János keze nyomán. Ide koszorút is elhelyeztek a diákok, tisztelegve a Hunyadiak előtt. A Farkas utcai református templom is gyönyörű. Megtekintették a Babes-Bolyai Egyetemet, ahol előadással tisztelegtek a híres matematikus emléke előtt.

A Házsongárdi temetőben ellátogattak Reményik Sándor sírjához, ahol a költő emlékét a Templom és iskola című versével idézték fel. Felkeresték a híres magyarok síremlékeit.

A délután folyamán Torockószentgyörgy várához másztak fel, majd a vacsora után a Székely-kő történetét ismerték meg, és egészen a sziklákig felsétáltak. A lemenő nap fényében szépséges kilátás nyílt az Aranyos-patak völgyében meghúzódó Torockóra. Az Ó-falu Európa Nostra-díjas, a régi épületek között sétálva megnyugszik az ember.

Negyedik nap a hazafelé vezető úton Gyulafehérváron a katolikus székesegyházat látogattak meg, ahol mécseseket helyeztek el a Hunyadiak síremlékénél. Hunyadi János és Hunyadi László szarkofágja mellett megtekintették Fráter György, Szapolyai János és Izabella királynő emlékhelyeit is. Déva várához a felvonóval jutottak. A vár fokán felelevenítették Kőműves Kelemen balladáját. Az utazási idő kötöttségei miatt a csapat csak kiselőadással idézte fel az aradi hősök emlékét.

(Cikk: Rádi Györgyi pályázati felelős, képek: Gál Attila kísérőtanár)