Bár a döntés a miénk, a körülmények jelentősen befolyásolják mozgásterünket.

Az albérlet kontra lakásvásárlás vita tőlünk nyugatra már régóta tart, hozzánk viszont csak nemrég gyűrűzött be. Szakemberek hangsúlyozzák, hogy a döntés meghozatala előtt mindenképp érdemes számba venni saját igényeinket, jövőbeli terveinket és természetesen teljesítési képességünket.

Mobilitás

Az albérlet mellett egy fontos érv a mobilitás. Egy bérleti szerződést sokkal könnyebb felmondani, mint egy hitelszerződést, vagy akár egy lakáseladást lebonyolítani. A könnyebb költözés a munkahelyváltásnál is előnyt jelent, pláne, ha nem csak más városba, hanem más országba is költözünk.

A munka világa folyamatosan alakul, már nagyon kevés az olyan foglalkozás és munkahely, ahol 20-30 évet töltenek el az emberek. A lakhatási igények pedig nem meglepő módon illeszkednek ehhez a trendhez.

Míg Nyugat-Európában egyre népszerűbb választás az albérlet a saját lakás helyett (főleg a fiatalabb korosztály körében), addig hazánkban a KSH adatai alapján a lakosság csupán 3 százaléka mondta azt, hogy nem akar saját lakást és önszántából dönt a bérlés mellett.

A KSH legfrissebb (2019 júniusában publikált) adatai alapján az összes bérelt lakás 39%-a Budapesten, további 30%-a megyeszékhelyeken van, és csak kevesebb mint egyharmaduk a többi városban vagy községekben.

Költségek

Az ingatlan.com összesítése alapján nem csak a lakásárak emelkedtek meg, hanem a bérleti díjak is.
Budapesten a kiadó lakások átlagos bérleti díja idén októberben 160 ezer forint volt. Debrecenben idén októberben a kiadó lakások átlagos bérleti díja 100 ezer forintot tett ki, ez éves szinten pedig 5 százalékos volt az áremelkedés. Szegeden most átlagban 100 ezer forintért lehet lakást bérelni havonta, 2018 októberéhez képest a szegedi albérletek csak 5 százalékkal drágultak.​
Ezzel párhuzamosan az ingatlanárak is rendkívül megemelkedtek- még ha a legtöbb helyen stagnálásról és piac lassulásról számolnak be az ingatlanosok. Országos átlagban egy lakás átlagos ára 26,6 millió forint volt tavaly, Budapesten pedig 33,1 milliót kértek el egy lakásért. 2012-ben ez az érték ezeknek közel a fele, 15,8 és 17,5 millió forint volt.

Az ingatlanvásárlással szemben az egy elég erős érv az, hogy rendkívül magasak a kezdeti költségei. Kezdve az önrésszel (legtöbb banki hitelhez 20 százalék önrész kell), ami lényegében több éves megtakarítást jelent.

Ezen felül számolni kell az az illetékekkel, a beköltözés költségével és a közben felmerülő egyéb kiadásokkal.
Albérlet esetén a kontra az, hogy csak a használatba vételért fizetünk, és a lakás nem lesz a miénk ("ablakon kidobott pénz"). Cserébe bármikor el lehet költözni, nem kell ingatlanadót fizetni, valamint nem terhel a lakásfelújítás és az elromlott eszközök javításának vagy cseréjének gondja sem.
A következő albérlet-párti érv, hogy fix és kiszámíthatóbb költséget jelent, mint a banki hitel. Szinte mindannyiunk tudatalattiában él a válságtól és a változó hitelköltségektől való félelem. Viszont érdemes megnézni a bankok által nyújtott kínálatot, hiszen a devizahitelekkel ellentétben hosszú futamidőre fixált forinthitel már egy sokkal kiszámíthatóbb költséget jelent.

Nagy kérdés: lakás vagy albérlet?

Az árakat látva rövidtávon az albérlet tűnik nyertesnek, hosszú távon viszont valóban megéri lakást vásárolni. A tervezés elengedhetetlen része a tudatos döntés meghozatalának a szakemberek szerint. A lakásvásárlás egyik legnagyobb előnye az, hogy a hitel visszafizetésével arányosan a saját ingatlan vagyonunk is növekszik, míg az albérlet esetében ez elmarad.
Ráadásul a havi kiadások terén nincs nagy különbség ma már a két opció között.

A kulcs az előre gondolkodásban és a felelős döntésben rejlik- meg kell nézni, melyik opció segíti jobban elő céljainkat, és ez alapján dönteni.

atv.hu