Az ajakherpeszt már évszázadok óta ismeri az emberiség. Tüneteit, klinikai megnyilvánulásait nemcsak az orvosok fújják, hanem sajnos a szenvedő alanyok is nagyon sokan. A herpeszvírus-családba tartozó herpes simplex vagy egyszerű közönséges herpesz egyik típusa, a HSV-1 okozza az ajkakon vagy szájzugban gyulladásos alapon kialakuló, viszkető hólyagocskákat. Ezek egy-két napon belül felszakadnak, majd pörkösödve gyógyulnak.

A herpeszvírus-fertőzés rendkívül gyakori, felmérések szerint az idősebb korosztályban a fertőzöttség már 70-80 százalékos lehet. A fertőzés emberről emberre terjed. Sok esetben úgy fertőződünk meg, hogy észre sem vesszük! Amikor a tünetek elmúltak, a sebek begyógyulnak, azt hisszük, hogy minden rendben. Sajnos nem.

A vírusok a száj nyálkahártyájáról az érzőidegek mentén az idegdúcokba, főként az érzőidegdúcokba vándorolnak, ott éldegélnek az idegsejtekben, és arra várnak, hogy valami olyan érjen bennünket, például lázas állapot, gyomorrontás, lelki trauma, stressz, nőknél menstruáció stb., amikor azután aktiválódnak, és ellentétes irányban, centrifugálisan, az idegek mentén ismét eljutnak a nyálkahártya sejtjeihez. Újra szabadon szaporodnak, újra herpeszes tüneteket okoznak. Ez magyarázza az ismételten jelentkező ajakherpeszt, s a herpeszesek gerinc- és derékfájdalmait. Ez magyarázza azt is, hogy ha nagyon legyengülünk, a herpes simplex általános tüneteket, lázas állapotot, akár agyhártya-, illetve agyvelőgyulladást is okozhat. Nem kell megijedni, mert ez nagyon ritkán fordul elő, extrém módon legyengült immunrendszerűek esetében. Azt sem árt tudni, hogy a herpesz nemcsak hólyagocskákat okoz az ajkakon, de okozhat szaruhártya- és kötőhártya-gyulladást is a szemen.

Egyébként többféle herpeszvírus van. A szintén egyszerűnek nevezett HSV-2 (herpes simplex vírus 2) a nemi szerveket szereti, itt okoz hólyagocskákat, akár fekélyt is, nemi úton terjed. Az 1-es és 2-es herpeszvírusról a közelmúltban megállapították, hogy kísérleti szövetkultúrákban a sejteket képesek rosszindulatúan átalakítani és daganatképzést elindítani.

Úgy néz ki, hogy nem is olyan egyszerűek ezek az egyszerű, simplex herpeszvírusok. A bárányhimlőről már sokat hallottunk. Ezt is egy herpeszvírus, a varicella okozza, mely ugyanúgy viselkedik a fertőzés lezajlása után, mint a többi. A gerincvelő hátsó szarvának sejtjeiben, zárványtestek formájában velünk marad, s ha legyengülünk, ez okozza felnőtt-, ill. idősebb korban az övsömört. Ekkor azonban már nem generalizált formában jelentkezik a betegség, nem okoz lázat, mint korábban. Csak azon gerincvelői ideg által beidegzett területen okoz hólyagokat és idegi fájdalmat, amelyik gerincvelői szakaszban meg tudott ragadni. Aki átélte, az tudja, hogy milyen kellemetlen fájdalmak ezek.

A herpeszvírusok nagy családjába tartozik az Epstein-Barr (EBV) már régóta ismert vírusa, mely nyirokcsomó-, lép- és májnagyobbodást okoz, illetve nyirokdaganatot, lymphomát (Burkitt). Nyállal terjed. Szintén e család tagja a cytomegalovírus (CMV), mely az EBV-vírushoz hasonló kórképet idéz elő. Ugyancsak nyállal terjed.

Meg kell említeni, hogy a herpeszcsalád különböző tagjai az emberen kívül számos állatban is okoznak betegségeket. Úgy tűnik, hogy az emberre csak az egyik majomvírus veszélyes (Nepálba utazók, vigyázat!), ez pedig a herpeszvírus simiae (az ún. B-vírus), mely agyvelőgyulladást okozhat. A cél azonban nem az ijesztgetés, hanem az ismeretterjesztés. Tudni kell, hogy ma már rendelkezésre áll a megfelelő diagnosztika, terápia és kezelés is. Az említett vírusok immunológiailag, szerológiailag (vérből) is kimutathatók a szervezetből, s ha nem is egyszerűen, de gyógyíthatók.