Hosszan lehet sorolni a közösségi oldalak pozitív tulajdonságait, hiszen a social media segítségével könnyen, valós időben tudjuk tartani a kapcsolatot ismerőseinkkel, folyamatosan tájékozódhatunk szűkebb vagy tágabb környezetünk történéseiről. Mindennek azonban megvan az árnyoldala is. Erőszakos tartalom, csalás, internetes kiközösítés, zaklatás és függőség – csak néhány példa az közösségi oldalak lehetséges negatívumaira.

Tulajdonképpen már függők

Benke Valéria pszichológus azt mondta, kutatások is bizonyítják, hogy ezen platformok használói tulajdonképpen sok esetben már függők, rengetegszer felmennek az adott oldalra, nézik a hírfolyamot, folyamatosan követik, hogy mi történt az ismerőseikkel. Jellemző, hogy a közösségi oldalak használói szeretnének minél többet megosztani magukról, közben nagyon sokan függővé váltak a like-októl, vagyis a megosztott tartalmaikra kapott pozitív reakcióktól. Várják, hogy minél több ember jelezzen vissza, hogy a közzétett fotón jól néznek-e ki, tetszik-e nekik a megosztott videó vagy bármilyen más, a hírfolyamban megjelenített tartalmuk.

Netelvonó

Szűts Zoltán médiakutató hangsúlyozta, vannak országok, ahol már leszoktató foglalkozásokat is tartanak. Dél-Koreában olyan „elvonó” klinikák működnek, amelyek a mobileszközökről és alapvetően a közösségi médiahasználatról próbálják lehozni a fiatalokat. Nagyon komoly tünet, ha az ember magányosnak, szinte meztelennek érzi magát a mobilja nélkül. Azt, aki már ideáig jutott, kezelni kell – tette hozzá a Zsigmond Király Egyetem rektori megbízottja.

Normálisnak tekintett függőség

Benke Valéria pszichológus úgy véli, a közösségi médiafüggőséget már az alkohol- vagy drogfüggőséghez lehet hasonlítani. Míg utóbbi fogalmak már teljesen beépültek a köztudatba, a social mediától való függőséget még nehezen azonosítja a társadalom. Főleg mivel az emberek nagy része érintett, már-már normális kategóriába tartozik, ha például valaki folyamatosan a telefonját nyomkodja.

Egy óra most, egy élet a középkorban

Azzal is érdemes vigyázni, hogy a közösségi oldalakon gyorsan rengeteg információhoz juthatunk. Egy óra közösségi médiahasználattal ugyanis körülbelül annyi hírt kell feldolgoznia az agyunknak, mint egy középkorban élt embernek az egész élete során.

Szűts Zoltán hangsúlyozta, változik a hírszerzés formája, mert nem széles skálán történik már, hanem nagyon szűken. Kutatók szerint a közösségi média a saját véleményeinket erősíti meg, erősíti fel, az ellenvéleményeknek pedig semmilyen módon nem ad teret. Ennek az az oka, hogy az ismerőseinket szoktuk bejelölni, és alapvetően azokkal szeretünk barátkozni, akik hasonló véleményen vannak velünk – mondta a szakember.

Tetszeni jó

Emellett a közösségi oldalak kedveznek az egónak is. Ha például feltöltünk egy fotót, azért like-okat várunk, vagyis visszaigazolásoktól tesszük függővé a magunkról alkotott képet.

A pszichológus szerint a kapott dicséret mindig jó érzéssel tölti el az embert, növeli az önbizalmát, úgy érzi, értékes a világ számára, és ez az érzés a pozitív megerősítés esetén felnőttkorban is megmarad. Más kérdés, hogy a közösségi felületeken az ember általában nem teljesen azt mutatja, amilyen ő valójában. A neten megjelenített kép kissé idealizált – tette hozzá Benke Valéria.

Szakértők úgy vélik, egyedül a közösségi média tudatos használata vethet gátat a negatívumoknak. Ezt pedig csak megfelelő neveléssel és oktatással lehet elérni.