A kormány célja az élelmiszerárak emelkedésének megfékezése, amely különösen a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelmű családokat segítheti.

Március 18-tól a kiskereskedők nem alkalmazhatnak 10%-nál magasabb árrést harminc alapvető élelmiszer esetében. Az árkorlátozás célja a spekulatív áremelések visszaszorítása és az élelmiszer-infláció csökkentése. Az érintett termékek között szerepelnek a legfontosabb húsok, tejtermékek, liszt, cukor és tojás is. Az érintett termékek köre több száz árucikket is lefed, hiszen például a tejföl esetében nem csak egy konkrét márkára, hanem minden fajtára vonatkozik a szabályozás.

A miniszterelnök egy videóüzenetben jelentette be az árrésstop bevezetését: „Az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében tárgyalásokat folytattunk a kereskedelmi láncokkal, de az ajánlataik messze elmaradtak az elvárásainktól, így lépnünk kellett” – fogalmazott Orbán Viktor.

A legnagyobb hatást a tejtermékeknél és a húsoknál lehet érezni, mivel ezeknél eddig az árrés jellemzően meghaladta az 50–80%-ot. Az érintett termékek listája:

• Csirkemellfilé
• Csirkecomb
• Csirke far-hát
• Csirkeszárny
• Egész csirke
• Pulykamellfilé
• UHT-tej, 1,5% zsírtartalommal
• UHT-tej, 2,8% zsírtartalommal
• ESL-tej, 1,5% zsírtartalommal
• ESL-tej, 2,8% zsírtartalommal
• Étolaj
• Margarin
• Sertézsír
• Vaj
• Finomliszt
• Rétesliszt
• Késői burgonya
• Kristálycukor
• Sertéscomb
• Sertéskaraj
• Sertésoldalas
• Sertéstarja
• Tojás
• Tejföl
• Trappista sajt
• Tehéntúró
• Natúr joghurt
• Gyümölcsjoghurt
• Fokhagyma
• Párizsi

Az árrésstop szabályainak legkésőbb május végéig kell érvényben maradniuk. A szabályszegő kiskereskedőkre termékkategóriánkként 5 millió forintos bírságot szabhatnak ki, illetve a polcokról eltűnő termékek esetén is szankciók várhatóak. Az árrésstop nem vonatkozik a kisebb, egymilliárd forint alatti éves árbevételű üzletekre.

A Magyar Kereskedelmi Szövetség szerint azonban ez az érintett boltok költségeit is jelentősen befolyásolja. A szervezet vezetője, Kozák Tamás szerint „a kiskereskedelmi forgalom 85–90%-át érinti a korlátozás, és minden 1%-os árcsökkenés 150–200 milliárd forintos eredménycsökkenést jelent”.

A kormány azt várja az intézkedéstől, hogy az élelmiszer-infláció két százalékpontos csökkenését eredményezi, ami különösen a magyar családok, nyugdíjasok és alacsony jövedelmű háztartások számára jelenthet érezhető megtakarítást.