Első lépésként a Tisza és a Körösök mentén, és a Tisza-tónál légi biológiai módszerrel, míg Pest vármegyében földi biológiai technológiával lépnek fel a vérszívók ellen.

Az elmúlt három évben a katasztrófavédelem feltérképeztette a csípőszúnyogok tenyészőhelyeit azokon a területeken, ahol rendszeresen jelentős szúnyogártalom alakul ki, azaz a folyók menti térségeket és a nagyobb tavak környezetét. A tenyészőhelyek ismeretében már pontosan és hatékonyan alkalmazható a szúnyoglárvák ellen hatásos biológiai módszer. A biológiai szúnyoggyérítés során a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, így az árvaszúnyogokra is teljesen ártalmatlan.

A katasztrófavédelem által megbízott rovarbiológusok március eleje óta nyomon követik a lárvák megjelenését és fejlődésüket, ez alapján tervezik meg a kezelések menetét. A Tiszán a közelmúltban levonult kisebb árhullám után kialakult tenyészőhelyeken indul a biológiai szúnyoggyérítés április 5-én. Pest vármegye déli részén elsősorban a lehullott csapadék hozott létre kisebb, elszórt tenyészőhelyeket, itt földi lárvagyérítést terveznek végezni. A hűvösebb időben a lárvák fejlődése lelassul, ezért a szakemberek még a következő hétre várható felmelegedés előtt elvégzik a kezeléseket.

Minél kevesebb a szúnyoglárva, annál kevesebb a kifejlett szúnyog. Éppen ezért érdemes a ház körüli kisebb vizeket kiönteni, lefedni, illetve rendszeresen cserélni. Egy-egy vízzel teli virágcserépben, vödörben, gumiabroncsban, eldugult ereszben százával, akár ezrével fejlődhetnek szúnyogok. Az esővízgyűjtő hordókat ajánlott szúnyoghálóval lefedni, a ház előtti árkokat pedig rendben tartani, hogy hosszabb ideig ne tudjon benne megállni az esővíz.