A félegyházi születésű Gubcsi Attila emberközpontú festményei és testvére Gubcsi Lajos érzelemdús versei összekapcsolták a látványt a szív szavával.
Az est nyitányaként a Mátyás Király Citerazenekar műsorát hallhata a közönség, majd Kovács-Csonka Szilvia, a művelődési központ igazgatója köszöntötte a kiállításmegnyitón megjelenteket.

Csányi József polgármester köszöntőjében a szülőföld fontosságára hívta fel a figyelmet. Kihangsúlyozta, hogy a szülőváros meghatározó életélményeink nagy részének helyszíne, mely valószínű Gubcsi Attila életében is így volt. Hiszen munkásságát átjárta a békés táj, a gyönyörű nő és a méltósággal viselt szegénység, az alföldi táj, a folyók, tavak párával átitatott világa, a homályból kitörés örök képe, a női szépségben és szellemben rejlő átvitt és lényeges testi mítosz, és leszakított sors iránt született érzékenység.

- A tárlatot végig járva ezen momentumokat mind és mind megtaláljuk és átérezhetjük az életérzést, mely a művészben rejlett, hiszen az valósághűen megjelenik. Egyedi látásmódja minket is egy új ismeretlen világba röpít – mondta köszöntőjében a polgármester, majd átvette azt az ajándékot, melyet Gubcsi Lajos választott számára Attila festményei közül.

- Ez egy folyam, ami megállíthatatlan, ezért nem kell hangoskodnia. Olyan, amely végtelen hosszú útját minden másodpercben megteszi, és mégis békét sugároz – mondta Gubcsi Lajos a festmény átnyújtásakor.

Az est folytatásában ajándékkönyvek és díjak átadása következett. Gubcsi Lajos Tánc a pokol tornácán című könyvét helyi és környékbeli iskolák kapták ajándékba, majd a Gubcsi Lajos alapította Ex Libris Díjakat adták át. Az elismerést Szabó Attila délvidéki fotóművész és a Mátyás Király Citerazenekar vehette át.

A kiállításmegnyitó Schramek Géza színművész előadásával folytatódott, aki Gubcsi Lajos verseiből és prózáiból olvasta fel összeállítását, melynek hatása alá kerülve már más szemmel tekintettek a megjelentek a kiállítás képeire.

Végezetül a színművész Baki Péter festőművész méltatásából idézett, melyben a 2020-ban elhunyt Gubcsi Attila alkotói pályáját összegezte:

- Természetelvű festői szellemisége képről képre épült, teljesedett ki. De sosem tért el a magyar kultúrában igen erőteljesen meglévő emberközpontú naturalizmustól, mely nem nélkülözött némi szociális elkötelezettséget sem. Nem vonzották a különböző művészi, festői újítások, kísérletek. Nyíltan vállalta ezt a hagyományos, konzervatív festőiséget, szellemiséget. Nem vonzotta az absztrakció, a modernizmus. Maradt csendes, befelé forduló festő. A művészt a látvány ragadta meg. A látvány árasztotta érzelmeket, gondolatokat, szellemiséget fordította, ez szőtte át festőiségét. Portréi, zsánerképei, az emberi sorsok megrázó, vagy éppen átszellemült lenyomatai mélységes empátiáról, szeretetről szólnak, nem mellesleg remekül megfestve.
Attila a saját szellemiségével átitatott látvány segítségével juttatja el a befogadót a lélekhez. E saját új festői látvány erejével. És ez teszi művészetét tulajdonképpen kortalanná.

Az ünnepélyes kiállításmegnyitó a Mátyás Király Citerazenekar műsorával zárult.

A „Gubcsi-zsáner – Attila színben, Lajos lírában” című tárlat június 14-ig látogatható a művelődési központ nyitvatartási idejében.