Mivel nyáron rengeteg magyar indul külföldre nyaralni, körkérdést intéztünk a nagyobb hazai pénzintézetekhez, hogy milyen árfolyamon történik az elszámolás abban az esetben, ha forintalapú kártyát használunk külföldön. Bankonként és kártyatársaságonként meglehetősen eltérő megoldásokkal találkoztunk, egy dologban viszont a válaszadó pénzintézetek egyetértettek: résen kell lenni, ha a külföldi terminál felajánlja a forintban való teljesítést. Az átváltási árfolyamot ugyanis ilyenkor nem ismerjük, és erre bizony jócskán ráfizethetünk.

A Gfk tavaszi kutatása szerint idén a magyarok 22 százaléka tervezett külföldi nyaralást. Azok között, akik külföldön pihennek, Horvátország a favorit, a külföldre indulók 24 százaléka választja dél-nyugati szomszédunkat. Kedvelt úti célnak számít még Görögország, ahova a külföldön nyaralók 13 százaléka indul, továbbá Románia (Erdély) (12%), Olaszország (10%), Spanyolország (7%), Németország és Ausztria (5-5%) is közkedvelt nyaralóhelynek számít.

Ezen országokban, bár változó mértékben, de meglehetősen elterjedt a kártyás fizetés, amelynek számos kényelmi és biztonsági előnye van a készpénzes vásárlással szemben. A kényelmi szempont egyértelmű, hisz általában gyorsabb kártyával fizetni, ráadásul nem kell a visszajáróval sem bíbelődni, a biztonsági előny pedig abban merül ki, hogy viszonylag nehéz elveszíteni a pénzünket. Amennyiben ugyanis elhagyjuk a kártyánkat vagy esetleg ellopják azt, akkor gyorsan le lehet tiltani, így pedig a plasztik használhatatlanná válik. Ezzel szemben, ha készpénzt vesztünk el, akkor legfeljebb abban az esetben látunk belőle viszont valamennyit, ha megfelelő utasbiztosításunk volt.

Nézzük azonban, hogy mennyibe kerül ez a kényelem és biztonság, azaz mennyit bukunk a pénzváltáson, ha forintalapú kártyát használunk külföldön. Először is adunk egy széleskörben használható spórolási tippet.

Ha külföldi kártyás vásárláskor az elfogadó terminálon választanunk kell, hogy helyi valutában vagy forintban fizetünk a vásárlásért, akkor az ösztönös választás helyett, ne a forintot válasszuk.

Arra ugyanis az összes, a Pénzcentrum kérdéseire reagáló bank felhívta a figyelmet, hogy ilyen esetekben az árfolyamot a helyi kereskedő bankja határozza meg. Erről ugye legtöbbször fogalmunk sincs, de nagy valószínűséggel nem járunk jól.

Általánoságban elmondható, hogy ez az árfolyam kedvezőtlenebb lehet a kibocsátó bank által alkalmazottnál - közölte a Pénzcentrum megkeresésére a CIB Bank. A K&H bank is a körültekintés és az elővigyázatosság fontosságára hívta fel a figyelmet. Azt írták kérdéseinkre, hogyha külföldön felajánlja az ATM vagy a fizetési terminál, esetleg az internetes vásárlásnál a kártyaelfogadást biztosító cég a forintban történő terhelést, akkor érdemes megnézni az alkalmazott árfolyamot. 328 forintos euróárfolyamnál ugyanis akár 350 forintos váltási árfolyamot is alkalmazhatnak a kártyaelfogadást nyújtó cégek. Ez 22 forintos árfolyamrést jelent, melyet a magyar bankok még ilyen nagy árfolyamkilengés idején is 7 forint körül tudnak tartani.

100 euró elköltésénél ez azt jelenti, hogy akár 1 500 forintot is megspórolhatunk, ha euróban kérjük a tranzakció terhelését és saját bankunkra bízzuk a deviza átváltását forintra.
A bankok közül kezdjük rögtön az OTP-vel. Bár a sajtóosztályuk sajnálattal ugyan, de "nem tudta segíteni a munkánkat", mi nyomozásba kezdtünk. Ehhez felépítettünk egy álcát. Számlanyitáson gondolkodó ügyfélnek kiadva magunkat hívtuk fel a bank ügyfélszolgálatát. Fedősztorink úgy néz ki, hogy jól vizsgázott, mert választ kaptunk kérdéseinkre.

A legnagyobb magyar bank ügyfélszolgálatától azt az információt kaptuk, hogy bármilyen devizában is fizetünk külföldön, a forintunkat először euróra, majd helyi pénznemre váltják át a saját árfolyamukon. Ez Horvátországban például azt jelenti, hogy előbb eladnak nekünk eurót, majd azt megveszik tőlünk és eladnak érte kunát.

Péntek délután fél ötkor 326,97 forintért adtak 1 eurót, 44,18 forintért pedig 1 kunát. Az euró vételi árfolyama 320,49 forint volt, erre az euró-kuna váltás miatt van szükségünk. Ezen árfolyamok alapján egy kunáért 45,07 forintot kellett fizetnünk, ami a 43,75 forintos középárfolyamhoz képest 3 százalékkal drágább. Ez azt jelenti, hogy ennyivel drágább kártyával fizetni, mint készpénzzel. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogyha nincs kunában jövedelmünk, akkor készpénzt ugyanúgy váltanunk kell forintról, tehát a pénzváltás költségét beleszámolva nem biztos, hogy jobban jártunk.

A külföldi kártyahasználattal kapcsolatos kérdéseinkre érdemben a Budapest Bank, a CIB Bank, az ERSTE, a K&H és az UniCredit válaszoltak. Általánosságban elmondhatjuk, hogy akkor a legegyszerűbb a helyzet, ha az eurózóna valamely tagországába (a fenti, kedvelt célpontok közül ilyen Görögország, Olaszország, Spanyolország, Németország és Ausztria is) vagy Egyesült Államokba utazunk.

Ekkor ugyanis jellemzően, de nem minden esetben, abban a pénznemben fogják továbbítani a pénzünket a saját bankunknak, mint amiben fizettünk és a bankunk fogja azt átváltani forintra. Az átváltási árfolyamok könnyen megtalálhatók a bankok honlapján, ahol a deviza eladási árfolyamot kell keresni. Amennyiben viszont olyan országba utazunk, ahol nem euró vagy dollár a fizetőeszköz, akkor jellemzően a pénzünket először euróra vagy dollárra váltják át a kártyatársaság (tehát a VISA és a Mastercard) árfolyamán, és ezt küldik el a bankunknak, amely eladási árfolyamon konvertálja azt át nekünk forintra.

A bonyolultnak tűnő átváltási szabályokra azért van szükség, hogy a bankkártyák globálisan használhatók legyenek, hiszen a legtöbb bank nem tudna vezetni devizaárfolyamot a világ összes devizanemében -tájékoztatta a CIB Bank a Pénzcentrumot arról, hogy miért van szükség a kártyatársaságok bevonására a váltás tekintetében.

Mielőtt bankonként mutatnánk meg, hogy hol, milyen rendszert alkalmaznak, fontos elmondani, hogy a váltási folyamat nem zajlik le egyik pillanatról a másikra, akár napokig is elhúzódhat, mire egy adott költést a bankszámlánkon lekönyvelnek.

Ezért, ha forintban néhány százalékkal végülis többe került egy adott költség, mint amire számítottunk, nem érdemes rögtön a bankunkat okolni. Elképzelhető ugyanis, hogy csak a forint gyengült azóta, hogy külföldön használtuk a kártyánkat. Most pedig nézzük a részletes szabályokat bankonként.

Budapest Bank
Mastercard-kártyák esetén az eredeti devizát a kártyatársaság elszámoló devizára konvertálja át, amely lehet dollár vagy euró. A Mastercard felől már csak ebben a két devizanemben jön pénz a bankhoz, melyet a bank a bankkártya eladási árfolyamán vált át forintra. Visa-kártyák esetén az eredeti tranzakciót a saját árfolyamán konvertálja forintra a kártyatársaság és ezt küldi meg a banknak, amely tehát ezzel az összeggel terheli meg a kártyabirtokos számláját. A Visa árfolyamait ide kattintva tudod megnézni, a Mastercardét pedig itt találod. Ez a két link a többi bank esetében is jól jöhet

CIB Bank
Abban az esetben, ha forint alapú VISA kártyával fizetünk, és a tranzakció devizaneme euró, akkor csak a banki oldalon történik konverzió, viszont ha más devizanemben történik a tranzakció, akkor az összeget először a kártyatársaság váltja át dollárra vagy euróra, attól függően, hogy mi az elszámoló devizanem.

ERSTE
Visa kártyák esetén, ha nem forintban történik a bankkártyahasználat, a tranzakció eredeti összegét és devizanemét a kártyatársaság az általa alkalmazott napi árfolyamon váltja forintra. Amennyiben a tranzakció devizaneme nem euró, akkor az összeget először euróra váltja, majd csak azt követően forintra. Amennyiben a tranzakció devizaneme euró, úgy a tranzakció eredeti összegét váltja forintra. Ez az összeg kerül terhelésre az ügyfél számláján.

Mastercard-kártya esetén a tranzakció eredeti összegét a kártyatársaság a saját napi árfolyamán átváltja euróra. A bank ezt az összeget kapja meg, majd pedig számlakonverziós deviza-eladási árfolyamon váltja át azt forintra és terheli a bankszámlára.

K&H
A Mastercard a nem euróban végzett tranzakciókat előbb euróra váltja saját keresztárfolyamon, majd pedig a bank váltja át forintra az így megkapott összeget. A Visa az euróban és a dollárban végzett tranzakciókat is közvetlenül adja tovább a banknak, amit a bank vált át forintra, és a kártyatársaság csak az egyebeket váltja át dollárra saját keresztárfolyamán. Természetesen a K&H bank is deviza eladási árfolyamon váltja át a neki dollárban és euróban érkező összegeket forintra.

UniCredit
Ha a kártyabirtokos forintfolyószámlához tartozó kártyával vásárol külföldön külföldi devizában, akkor az összeget a kártyatársaság átszámítja arra a devizanemre, amit az elszámoláshoz használ (kivéve persze, ha a vásárlás már eleve az elszámoláshoz használt devizanemben történik). A bank az elszámolás devizanemében (dollár vagy euró) hozzá érkező összeget váltja át devizaárfolyamon forintra.

A forintfolyószámlákhoz tartozó Mastercard betéti és terhelési kártyák esetén az elszámolás devizaneme az euró, amerikai dollárban kezdeményezett tranzakciók esetén pedig a dollár. Mastercard-hitelkártyák esetén az elszámolási devizanem minden esetben az euró. Visa-kártyák esetében, amelyek mögött forintszámlák vannak, külföldön végrehajtott tranzakciók elszámolási devizaneme minden esetben az amerikai dollár.