Vagy tűrnünk kell, hogy szomszéd akár naponta többször is átjöjjön és a mi telkünkön szedegesse a gyümölcsöt? Nézzük meg, mit mond erről a törvény.

Mint olyan sok helyzet esetében, a fenti viszony vonatkozásában is egyértelmű utasítások megadásával próbálja elkerülni a jog a szomszédok közötti felesleges vitákat. Ezeket a szabályokat - még hallottunk is róluk korábban -időről időre nem árt átismételni.

A jogszabály értelmében, a fenti esetben az ingatlan tulajdonosa felszedheti a telkére a szomszéd ingatlanról áthullott terményt - így ősz táján talán leginkább a szilvát és a diót -, ezt azonban csak akkor teheti meg, ha a növény - példánkban a fa - tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta. A növény tulajdonosa által történő begyűjtésnél pedig arra célszerű figyelni, hogy az nem járhat azzal, hogy az ingatlan tulajdonosát a saját telkében történő használatban indokolatlanul korlátozzák.

A közterületre hulló terménnyel már némileg más a helyzet, annak terményét bárki felszedheti. Persze csak akkor, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta.

Ha két ingatlan határvonalán áll a gyümölcsöt, értékes terményt adó fa vagy cserje, maga a növény is és annak terménye is egyenlő arányban illeti meg a szomszédos ingatlanok tulajdonosait.

A termény begyűjtésén túl kérdésként merülhet fel az is, hogy mi a helyzet azokkal a növényekkel, melyek a két ingatlan határán állnak ugyan, de azok, vagy azok valamelyike az egyik ingatlan rendes használatát akadályozzák, illetve abban kárt okoznak vagy ezek valamelyikével fenyegetnek. Ilyenkor - ha az sérelmes helyzet másként nem orvosolható - az érintett ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy a növényt a tulajdonosok közös költségen távolítsák el.

Áthajló ágak, gyökerek esetében az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult azokat levágni, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el.

A fentihez hasonló helyzetek kialakulása esetén természetesen a felek megállapodása lesz elsősorban az irányadó, hiszen ők azok, akik az adott helyzetet talán a leggyorsabban és a leghatékonyabban rendezni tudják. A jog szava ott kerül csak előtérbe, ahol a felek nem tudnak egyezségre jutni.

dr. Bekk Judit