Konkrét intézkedések várhatók Magyarországon is a műanyaghulladékok – kiváltképp a PET-palackok és az egyszer használatos nejlonzacskók kapcsán.

„Biztos, hogy még ebben az évben olyan döntéseket kell hozni, amelyekkel mentesíthetjük a folyóinkat a műanyag PET-palackoktól, amelyek időnként elárasztanak bennünket. Van egy tervünk, aminek a részletein még sokat kell dolgoznunk: ez a műanyag csomagolóanyagok kivezetésének a terve. De remélem februárban már erről is többet mondhatok” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti klímastratégiát is felvázoló Kormányinfón.

A műanyagok 9 százalékát hasznosítják újra

A PET-palackok csupán 50 százaléka hasznosul újra a világon, és még ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a valaha gyártott összes műanyagnak csupán a 9 százalékát sikerült újrahasznosítani eddig.

„Éves szinten nagyjából öt százalékot használunk újra. Hiába gyűjtik össze az emberek ennek legalább a háromszorosát, a szelektíven összegyűjtött hulladék, amennyiben nem származik ebből valakinek gazdasági érdeke, ugyanúgy a hulladéklerakóban vagy sajnos a környezetben végzi” – mondta Gigler Dóra, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértője az M1 Kék bolygó című műsorában.

Magyarország egyik legnagyobb környezetvédelmi önkéntes akciója a PET-kupa, amelynek köszönhetően az elmúlt években

48 tonnányi hulladéktól mentesült a Felső-Tisza vidéke

Ez a terület erősen szennyezett, mert az áradások során az Ukrajnából érkező hulladék jelentős része is Magyarországon halmozódik fel.

Tavaly 1,3 milliárd forint értékű állami beruházás keretében Vásárosnaménynél egy olyan gépláncrendszert adtak át, amely felfogja és összegyűjti a szemetet, közte a PET-palackokat is.

„Sajnos ennek a hulladéknak a nagy része Ukrajnából származik. Az országban hiányos a hulladékkezelés, és a víz lerakja az ártérbe a hulladékot. Mi nemcsak azon dolgozunk, hogy ezeket az ártereket megtisztítsuk, hanem építjük a kapcsolatokat Kárpátalján, és reményeink szerint a szennyezés forrását is sikerül idővel megszüntetni” – mondta Gyalai Korpos Miklós, a PET-kupa szervezője.

Hetente öt gramm műanyagot eszünk meg

Ma már megkerülhetetlen a mikroműanyagok jelenléte. A tudomány jelenlegi állása szerint minden öt milliméternél kisebb műanyag részecske annak számít. A WWF friss kutatása arra világított rá, hogy milyen úton kerülhetnek mikroműanyagok az emberi szervezetbe.

„Arra a következtetésre jutottunk, hogy nagyjából öt gramm műanyagot fogyasztunk el egy héten. Ez körülbelül 2000 mikroműanyag szemcsét jelent, és egy évben hozzávetőleg 250 gramm mikroműanyagot fogyasztunk, ami szerintem döbbenetes szám” – hangsúlyota Gigler Dóra. A műanyaghulladék a környezeti hatások következtében, kiváltképp az ultraibolya sugárzás hatására, aprózódni kezd a természetben, de nem bomlik le.

„A különböző táplálékláncok elején elhelyezkedő szervezetek véletlenszerűen a táplálkozásuk során elfogyasztják ezeket az apró szemcséket, megemészteni viszont nem tudják őket, és éppen ezért felhalmozódik a szervezetükben. A tápláléklánc csúcsa felé haladva pedig ezek a szervezetek továbbadják a mikroműanyagot, míg végül a tányérunkon találjuk vagy az ivóvizünkben” – mondta Gigler Dóra.

Hozzátette: a WWF kutatása úgy találta, hogy a legnagyobb mennyiségben az ivóvízben található a mikroműanyag, ez teljesen független attól, hogy palackozott az ivóvíz vagy csapvíz. A sóban vagy a különböző tengeri élőlényekben, elsősorban kagylókban, rákokban, halakban fordul elő a legnagyobb mennyiségben a mikroműanyag.

Ma már Magyarországon is számos helyen kimutatták a természetben a mikroműanyagokat, szerencsére, meglehetősen alacsony koncentrációban.

A WWF kutatása például azt is kimutatta, hogy a Pireneusok tetején, a levegőben is jelen van a mikroműanyag. Mind a levegőben, a talajban, az élővizekben, az egész bolygón jelen van a mikroműanyag, ennél fogva nem meglepő, hogy Magyarországon is megjelent. Valóban itthon is vizsgálták élő vizeink állapotát. A vizsgált folyók közül a legmagasabb koncentrációban a Dunában volt jelen a mikroműanyag” – fogalmazott.

A legtöbb hulladékot az európai és az észak-amerikai országok termelik: az Európai Unió tagállamaiban évente nyolcmilliárd műanyag zacskó kerül a szemétbe. Az emberiség „műanyagéhsége” pedig becslések szerint további 20 százalékkal fog növekedni 2021-ig.