Ahol komoly érdekek jelennek meg és nem egyenlő felek állnak szemben egymással, az erősebb könnyen kihasználhatja a gyengébbet. Erre az egészségügyben számos példát látni, hiszen - ahogy a korrupció ellen küzdő globális szervezet, a Transparency International (TI) állítja - az egészségügyben jelentkező korrupció az élet és a halál közötti különbséget jelentheti. A szegény, nem elég felkészült és kapcsolatok nélküli (ezért kiszolgáltatott) emberek a leginkább érintettek, akik kénytelenek nem hivatalos díjakat fizetni az ellátásért. De kérhetnek tőlük kenőpénzt gyógyszerekért, a várólistában előbbre kerülésért, illetve ott is a korrupció jelenhet meg, ahol nem hivatalos csatornákon érkező vagy hamisított gyógyszereket értékesítenek az egészségügyi szolgáltatásokban. Ha a szabályozó hatóságok nem ellenőrzik megfelelően a közegészségügyi alapokat, akkor könnyen bizonytalanná válhatnak. Az állami döntéshozók és a kórházi vezetők pedig hatalmas összegeket tehetnek zsebre az egészségügyi költségvetésből, vagy kenőpénzeket fogadhatnak el. Ez pedig rontja az egészségügyi ellátás színvonalát. A vélekedés, hogy ezek a jelenségek elsősorban a fejlődő világban jellemzőek, téves. A gazdag országok is nagyon nagy veszteségeket szenvednek el az egészségügyben tapasztalható biztosítási csalások és korrupció miatt.

A korrupció hatása az egészségügyben
Az egészségügyben megjelenő korrupció számos hatással jár. Torzítja az egészségpolitikát, a jogalkotást és a klinikai prioritásokat. Ugyanakkor pénzveszteséget okoz az egészségügyi rendszereknek, hozzájárul az ellátások megtagadásához vagy késlelteti azokat, megrendül a bizalom az állami létesítményekben és a személyzetükben, ami hatással van a kormányzás megítélésére is.

A korrupció a természeténél fogva rejtőzködő, így valódi méretét igen nehéz megítélni. A TI kutatásai azonban nagyon sokfelé megtalálták a jeleit. Összesen 37 különféle típusú korrupciót azonosítottak, amelyet 8 kategóriába soroltak. Némelyeket könnyebb felfedezni, míg más fajtákat alig lehet kimutatni. Közismert például, hogy az amerikai cukorlobbi hogyan sulykolt a fejekbe (az orvosokéba is) korrupciós eszközökkel is hamis összefüggést a szívbetegségek és a zsírok kapcsolatáról, hogy a cukor káros hatásairól elterelje a figyelmet.

A szervezet állítja, hogy mind a 37 korrupciótípusnak van egy közös pontja: negatívan hatnak az egészségügyi rendszerekre és az emberek egészségére. A feltárt korrupciós kategóriák a következők:

- Egészségügyi rendszerirányítás. A torz politika és jogszabályok negatívan befolyásolják a közegészségügyi célokat.

- Egészségügyi szabályozás. A betegek védelmére bevezetett szabályok áthágása egyének, vállalatok és érdekcsoportok által.

- Kutatás és fejlesztés. Ha ezen a területen megjelenik a korrupció, akkor nem biztonságos gyógyszerek, eljárások bevezetéséhez vezethet, ráadásul sérül az orvosi tudás is.

- Marketing. A helytelen marketing olyan termékek és kezelések használatához, alkalmazásához vezethet, amelyek hatástalanok vagy feleslegesek.

- Közbeszerzés. Az itt tapasztalható korrupció elavult, veszélyes, hatástalan gyógyszereket vagy soha meg nem érkező berendezéseket, el nem készülő létesítményeket vagy indokolatlan drágaságot eredményez.

- Termékelosztás és tárolás. A tárolás során a valódi termékek ellophatóak, hamisítványokra cserélhetőek, a nem megfelelő vagy újracsomagolt termékek pedig beléphetnek az egészségügyi rendszerbe.

- Pénzügyi- és munkaerő-menedzsment. Az egészségügyi pénzalapok ellopása, megcsapolása és a korrupció korlátozza az egészségügyi szolgáltatások minőségét.

- Egészségügyi szolgáltatások nyújtása. Itt a legközvetlenebb a betegek és a korrupció találkozása, mert befolyásolja a betegnek nyújtott ellátás színvonalát.

Az Európai Bizottság is végzett kutatásokat, amelyeket a Tanulmány az egészségügyi ellátás korrupciójáról című leiratban foglalt össze. Nagyon hasonló megállapításokra jutott, mint a TI. Náluk hat korrupciós csoport szerepel:

• vesztegetés az orvosi ellátásban
• beszerzési korrupció
• nem megfelelő marketingkapcsolatok
• magas pozíciók "helytelen" használata
• jogosulatlan visszatérítési igények
• gyógyszerek és orvostechnikai eszközök csalása és sikkasztása.

A tanulmány az EU 28 tagállamában áttekintette a helyzetet, de hat országra - Görögország, Horvátország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország és Románia - különösen figyelt. Megállapították a 2014-es Special Eurobarometer 397 adatait is figyelembe véve, hogy azokban az országokban, ahol általában magas és elfogadott a korrupció, az egészségügyi ellátás korrupciója is mélyebb. Görögország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Ciprus tartozik a korrupcióval legfertőzöttebb országok közé, és ez az egészségügyi ellátás sajátosságaiban is megmutatkozik.

A korrupció kiterjedtsége
Az Európai Unióban az egészségügyben 33 százalék az átlagos korrupcióérzékelési mutató. Magyarországon ez az érték 2011-ben 50, 2014-ben pedig 56 százalékos volt. Az általános korrupciós érzékelési index pedig 48 százalékos volt 2016-ban.

Az Eurobarométer vizsgálata szerint a magyarok mintegy 19 százaléka érzi, hogy mindennapi életében is érinti a korrupció, és a lakosság 89 százaléka gondolja úgy, hogy a korrupció széles körben elterjedt az országban. Továbbá 10 százalék azok száma, akik extra pénzt vagy értékes ajándékot kellett adniuk az ápolóknak vagy orvosoknak (vagy másnak) annak érdekében, hogy kezelést kapjanak.
Ez a legmagasabb egészségügyi korrupciós arány Európában Románia, Lettország és Görögország után. Azok közül, akik jelezték az extra fizetést, 32 százalék elmondta, hogy már az ellátás előtt fizetett, 47 pedig arról számolt be, hogy utána. Illetve 7 százalék jelezte, hogy az orvos vagy a nővér közvetlenül előre kérte a pénzt vagy az ajándékot, és 9 százaléknak jelezték, hogy fizessenek a kiváltságos kezelésért.

Az EU Magyarországon szerzett tapasztalatai szerint a hálapénz mellett a közbeszerzési árak jelentik a legnagyobb problémát, amelyek korrupció nélkül akár 20-25 százalékkal alacsonyabbak lehetnének. Illetve néhány esetben a Gazdasági Versenyhivatal büntetést szabott ki, mert egyes kórházak és gyógyszercégek megsértették a közbeszerzési szabályokat. Az EESZT tavaly év végi bevezetése azonban a szervezet szerint javíthat a korrupciós helyzeten.

A tanulmány szerzői 13 következtetést fogalmaztak meg

• nagy horderejű korrupciós ügyek elítélése elrettentő hatású.
• A beszerzés központosítása jó módszer a korrupció kockázatának csökkentésére.
• A központi beszerzési rendszerek lobbisták célpontjává válhatnak.
• Ahol az orvosi ellátásban általános a korrupció, csak a szokások, a jogrendszer, a célzott politikák és más struktúrák megváltoztatásával lehet eredményt elérni.
• A bérek emelése nem csökkenti jelentősen a megvesztegetést az orvosi ellátásban.
• Az egészségügyi ellátás korrupciójának több, mélyebben gyökerező társadalmi oka is van, nem vezethető vissza egyetlen pontra.
• Az átlátható várólisták bevezetése pozitív hatással van az egészségügyi vesztegetés csökkentésére.
• A generikus gyógyszerek bevezetése a márkás készítmények helyett pozitív hatással van az egészségügyi korrupció visszaszorítására.
• Az ipar és az egészségügyi szolgáltatók között önszabályozásra van szükség, hogy a korrupciót visszaszoríthassák.
• Az önszabályozás (például a gyógyszeriparon belül vagy az orvosok között) nélkülözhetetlen az egészségügyi korrupció elleni küzdelemben.
• Tudatosságnövelő kampányok, illetve a csalások és a korrupció jelentésére kialakított forródrót hatékony eszköz lehet.
• A kormányoknak aktívabb szerepet kell játszaniuk az átláthatóság megteremtésében, valamint
• az ipar és az egészségügyi szolgáltatók közötti kapcsolatokban.
• Az aktív független média és a civil társadalom bevonása szintén alapvető fontosságú az egészségügyben tapasztalható korrupció leküzdéséhez.

A korrupció tehát minden illúzió ellenére nem szüntethető meg egycsapásra például drasztikus törvénykezési és ellenőrzési beavatkozásokkal. A társadalom működésének kell úgy átalakulnia, hogy ne adjon esélyt a tisztességtelen pénzszerzésre. Vagyis aki adja a pénzt (hiába van e viszony rosszabb oldalán), ugyanúgy része a rendszernek, mint aki kapja vagy kéri. Ráadásul az állami egészségügyi szolgáltatásokban ma már többnyire pénzzel sem lehet pluszgondoskodást vásárolni az egyre nagyobb szakemberhiány miatt. A hálapénz tehát a vesztegetés felől mindinkább a zsarolás irányába tolódik. Mindenkinek érdeke, hogy vegyen magának bátorságot, és tegyen rá kísérletet, hogy megszakítsa ezt az ördögi kört. Vagy nem változik semmi.