Az internetes árusítás és vásárlás az előnyök mellett időnként hátránnyal is járhat, ha az ember nem figyel. Mikor kell vámot fizetni és mennyi az eladott termékek után az adó? Ennek jártunk utána.
Az egyik legnépszerűbb mégis az eBay, amely az összes hazai vásárlás 7,3 százalékát tudhatja magáénak 2014 novembere és 2015 áprilisa között, valamint felkapottnak számít még az Alibaba, a booking.com és az Amazon is.

Magyarországon 6000 webáruház működik, ahol 2014-ben a vásárlók 273 milliárd forintot „hagytak” összesen. Nem csak a vásárlás, hanem az online piactéren való árusítás is a magyarok nagy részét érinti, ezért összeszedtük, mire kell odafigyelni egy netes eladás, illetve vásárlás esetén.

„Önnek csomagja érkezett…”

Ma már a kereskedelmi forgalom számottevő részét teszi ki az online kereskedelem. Az emberek a kedvezőbb árak, a nagyobb választék és a házhoz szállítási feltételek tükrében szívesebben rendelnek terméket, szolgáltatást a neten.

A hazai weboldalakról rendelt áruk átfutási ideje jellemzően 1-2, az Európai Unióból néhány nap, míg az unión kívülről; a tengeren túlról vagy a távol-keletről akár másfél hónap is lehet. Sokan nincsenek tisztában vele, hogy az Európai Unión kívülről érkező árut kötelező jelleggel vámkezeltetni kell.

Az eljárásnál több szempontot érdemes szem előtt tartani, többek között például azt is, hogy ki vagy mi szerepel a csomag feladójaként. Ugyanis már értékhatárok vonatkoznak a magánszemélyektől illetve a cégtől rendelt szállítmányokra.

Cég-magánszemély reláció
0-22 euró között
vám- és adómentes
22,1 -150 euró között
vámmentes, de 27 % ÁFA terheli a küldeményt
150,1- euró feletti
kereskedelmi vámtarifa szerinti vámtétel + 27% ÁFA

Magánszemély-magánszemély viszonylat
0-45 euró között
vám- és adómentes
45,1 -150 euró között
vámmentes, de 27 % ÁFA terheli a küldeményt
150,1-700 euró között
vagy a vámtarifa szerinti vámtétel, vagy – kérelem alapján – fix 2,5%-os vám + 27% ÁFA
700 euró és e felett
kereskedelmi vámtarifa szerinti vámtétel + 27% ÁFA

Suller Attila, a NAV sajtófőnöke a hirado.hu-nak elmondta, hogy minden országba érkező csomag vámvizsgálaton esik át a Ferihegyen. A gyanús küldeményt joga van a pénzügyőrnek jegyzőkönyvezve felbontani. Megjegyezte, hogy a rendelt áruhoz hasonló termékek árát megvizsgálva vámérték vizsgálatot is elrendelhetnek. Ilyenkor a megrendelőnek kell számlával, bizonylattal igazolni a kifizetett összeget.

A hivatal sajtófőnöke szerint elsősorban elektronikai eszközöket: telefonokat, táblagépeket és ruhaneműket rendelnek az emberek a tengeren túlról. Előfordult már, hogy hamis parfümöt vagy telefont próbáltak Magyarországra szállíttatni. A hamis termékek behozatala azonban tilos, így ezek megsemmisítésre kerülnek – mondta.

A legextrémebb próbálkozás persze a kábítószer ilyesfajta csempészete. Suller Attila elmesélte, hogy volt már dolguk Szendrei Júlia nevére feladott droggal, de találkoztak már gyerekruhával is, amit amfetaminszármazékkal itattak át. Legtöbbször persze valamilyen termékbe rejtve próbálnak narkotikumot az országba juttatni, mint például ruhagombba varrva vagy biciklikormányba rejtve.

Erre figyeljen, ha eladna…

Egyre többen próbálnak megszabadulni megunt, használt tárgyaiktól az interneten. A legtöbben online aukciós portálokon hirdetik portékájukat így egészítve ki keresetüket. A kinőtt gyerekruhák, megunt játékok, költözés miatt feleslegessé vált használati eszközök találnak új gazdára a világhálón.

Az utóbbi időben növekvő népszerűségnek örvendő kereskedelem elsősorban a gyesen lévő kismamák és a fiatalok körében elterjedt.

Dr. Kis Péter András adószakmai szóvivő honlapunknak úgy fogalmazott, előfordulhat, hogy az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy az esetleges alkalmi értékesítés is lehet adóköteles. Hangsúlyozta, hogy a nem rendszeresen, nem haszonszerzés céljából, nem gazdasági tevékenységként történő értékesítésnél két összeghatárt érdemes megjegyezni. Az értékesítésből csak abban az esetben kell jövedelmet megállapítani, ha a bevétel a 600 ezer forintot meghaladta. Ebben az esetben csupán a 200 ezer forint feletti jövedelem után kell adót fizetni, melynek mértéke 2016. január 1-jétől 15 százalék.

Elmondta, ha például valaki a korábban 600 ezer forintért vett autóját csinosítgatás, szépítgetés után 700 ezer forintért eladja, mert időközben a család gyarapodik és a kocsi már nem elég nagy, az nem minősül gazdasági tevékenységnek. A jövedelem ugyanis 100 ezer forint, ami után a 200 ezer forintos határ miatt nem kell adót fizetni, azonban az szja-bevallásban fel kell tüntetni. Hozzátette, hogy a jövedelem megállapításakor az áru ellenértékből levonható például a szerzésre fordított összeg, és az eladással kapcsolatos kiadás (természetesen ezeket a kiadásokat igazolni kell).