A drágulás hátterében a tejtermelők általános önköltség-növekedése áll, hiszen áremelés nélkül a hatékonyság már nem lenne tovább növelhető egy telepen vagy üzemen belül. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy amikor egy gazdálkodó nem tud tovább takarékoskodni, akkor a költségnövekedést részben vagy egészben átterheli a tejfeldolgozóra, aki - miután szintén hasonló gondokkal küzd - kénytelen a fogyasztókra terhelni saját költségnövekedését.

A tejtermelők számára mind az erősödő infláció, mind az input költségek - különösen a takarmányozás - drasztikus növekedése igen súlyos kihívást jelent - mondta a HelloVidéknek Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. De nem csak a termelőknek, a feldolgozóiparnak is példa nélküli költségnövekedéssel kellett az elmúlt évben és kell ma is szembenéznie működése fenntartása érdekében. Drasztikusan emelkedtek a gáz, a villamos energia, a logisztika és a disztribúciós költségek, és soha nem látott magasságokba tört a csomagoló anyag az egyéb input anyagok ára - tette hozzá.
Amikor a takarmányköltség a tej önköltségének átlagosan több mint felét adja, igen kedvezőtlen, hogy a takarmányárak történelmi magasságokban vannak.

Arra a kérdésre, hogy miért ugrott meg a nyerstej ára közel 20 százalékkal a tavalyi évhez képest, a szakember kifejtette, az áremelkedést általános önköltség növekedés indokolja. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ha a környező országokban felmegy a nyerstej ára, akkor idehaza is igazodni kell a nemzetközi árakhoz (ha a hazai tejtermelők nem kapják meg a költségeiket fedező tejárat, akkor a külpiac könnyen felvásárolhatja a tejünket és nem marad itthon megfelelő mennyiségű nyerstej).
A költségnövekedésből egyértelműen következik az áremelés, főleg akkor, ha a hatékonyság már nem növelhető tovább egy telepen vagy üzemen belül. Amikor egy gazdálkodó nem tud tovább takarékoskodni, akkor a költségnövekedést részben vagy egészben átterheli a tejfeldolgozóra, aki - miután szintén hasonló gondokkal küzd - kénytelen a fogyasztókra terhelni saját költségnövekedését. Természetesen - ha a szabadpiac alapelvei működnek - akkor egy ponton a magas fogyasztói árak hatására csökkenni fog az eladott tejtermékek mennyisége. Magyarország az Unió tejtermelésének csupán 1-1,5%-át adja, így az, hogy például meddig tart egy áremelési periódus, nagyban függ az európai piaci kereslet-kínálati helyzettől is - tájékoztatott.

Harcz Zoltán úgy látja, a háború gyors befejezése esetén abban kell reménykednünk, hogy a politikai/gazdasági következmények is enyhülnek majd, ráadásul belátható időn belül. Legfontosabb az lenne, ha a mostani bizonytalanság helyett kiszámíthatóbbak lennének a gazdasági folyamatok, vagy legalább tervezhető lenne az inputköltségek alakulása.

(Cikk forrása: agrarszektor.hu / Címlapkép: Getty Images)