Vallomások, szerelmek, visszautasítások – még felnőttként is komoly próba egy ismerkedés, egy új kapcsolat. Mennyi öröm, esetleg fájdalom, mennyi tapasztalat gyűlt már össze az elmúlt évek alatt számunkra, a szülő számára. Hogyan is lehetne ezeket átadni a gyermekünknek? Mikor van itt az ideje? És mivel teszünk biztosan jót?

A szülői támogatás nagyon fontos a gyerek életében az első szerelem felbukkanásakor is. Íme 8 tanács a szülőknek:

• Érdeklődjünk tisztelettel a gyermek érzéseiről! Ha nem akar mesélni, vagy nem árulja el esetleg, hogy kibe szerelmes, akkor inkább ne erőltessük a témát. Tisztázzuk, hogy bármikor ott vagyunk számára, amikor csak meg szeretné osztani velünk a történetet. Kisgyermeknél se nevessük ki, ne becsüljük le ennek az új kapcsolatnak a fontosságát, igen fontos tapasztalatokat fog ő is ezzel szerezni.
• Ne éljünk vissza a gyerek bizalmával! Ha csak nekünk árulja el a részleteket, semmiképp ne osszuk meg mással a hallottakat. Könnyen eljátszhatjuk így a kialakult bizalmat, és nem emiatt nem lehetünk támaszai a folytatásban.
• Érdeklődjünk a szerelméről! Tegyünk fel olyan kérdéseket - életkorának megfelelően - , melyeknek köszönhetően ő is mélyebben elgondolkodik és mi is megtudhatjuk, hogy mi tetszik számára a kislányban / kisfiúban. Mi fogta meg a természetében, viselkedésében, szokásaiban, kedvteléseiben? Mi vonzó számára a másik személyben?
• Ismerjük meg személyesen! Amennyiben lehetőség adódik rá, és a gyerekünk is partner ebben, hívjuk el bátran az új szerelmet egy délutánra, valamilyen közös programra. Így jobban megismerhetjük szíve választottját, és megerősíthetjük őt abban, hogy támogatjuk ebben a döntésében is.
• Beszélgessünk minél többet a párkapcsolat működéséről! Arról, hogy milyen íratlan szabályok betartása fontos, mitől működik egy kapcsolat, ő hogyan tud a másikra a legjobban odafigyelni, hogyan tudja tiszteletben tartani a másik fél igényeit, kéréseit, ismeri-e a saját igényeit, tud-e nem-et mondani.
• Legyünk kedvesek, de határozottak! Ha már nagyobb korú a gyerekünk, tartsuk magunkat a korábbi családi szokásokhoz, rutinokhoz, iskolai követelményekhez. Fektessük le, hogy milyen körülmények között, mikor és mennyi időre mehet el otthonról. Ha eddig nem került sor rá, mielőbb üljünk le gyerekkel beszélgetni, és kerüljön sor a szexuális felvilágosításra.
• Merjünk bátran mesélni a saját korai kapcsolatainkról is! Óvatosan, humorosan mesélhetünk a saját, korabeli kapcsolatainkról. Megoszthatjuk nehézségeinket, esetleg, hogy mivel lettünk tapasztaltabbak, mit csináltunk volna másképp.
• Csalódás, szakítás után is maradjunk tapintatosak! Sajnos előfordulhat, hogy az első kapcsolatokból szakítás lesz, ami nagyon megviseli a gyerkőcöt. Ebben az időszakban is fontos, hogy ne faggassuk feleslegesen, illetve hogy a szakítás után ne mondjunk semmi rosszat a másik félre. Hagyjunk időt feldolgozni a történteket! Maradjunk támasza a háttérben, aki mindig meghallgatja őt akkor, amikor éppen szükség van rá, anélkül, hogy tanácsot adnánk, lekicsinyelnénk a történtek fontosságát.