Védőfaktor, a flakon kivitel, „a barna csaj a címkén” – a többség benyomások és minimális információk alapján választ naptejet. Így nem is tűnik fel, hogy az egyik leggyakoribb összetevője még a gyerekek ajánlott napozószereknek is a titán-dioxid, ami más országokban a tiltott, rákkeltő anyagok listáján szerepel. A hatóság szerint viszont korlátozott mennyiségben nem ártalmas, nyugodtan magunkra kenhetjük. De azért nehogy bekerüljön a szervezetbe.

A strandolni indulók többsége legfeljebb a faktorszámot csekkolja, amikor naptejet választ, de eszébe sem jut megnézni a többnyire kimondhatatlan kémiai összetevőket vagy az egyéb instrukciókat a flakonon. Pedig a szakemberek szerint minimum gyanús, de mindenképpen aggályos anyagokat tartalmazhatnak azok a napozószerek, amiket épp azért kenünk magunkra, hogy megvédjük magunkat többek közt a bőrráktól.

Az egyik ilyen összetevő a titán-dioxid, amelynek rákkeltő hatását egy ideje már kutatják, adott mennyiségben mégis megengedett alkalmazni – még a gyerekeknek szánt naptejekben is. Hogy mit kell tudni a naptejekről, megkérdeztünk egy bőrgyógyászt, egy, csak az alternatív gyógyászatban hívőt és magát az illetékes a hatóságot.

Ugyanez van a falfestékben

Az üzletek polcain sorakozó napozószerek többségét kitevő fizikai fényszűrők úgy védenek, hogy gyakorlatilag bevonatot képezve a bőrön visszaverik a sugarakat. Logikus, hogy utóbbiaknak ehhez tartalmazniuk kell egy ilyen fényvisszaverő tulajdonsággal bíró vegyületet, ami a napvédők esetében elsősorban a titán-dioxid. Ennek a fő alkalmazási területe az iparban durván úgy egyszerűsíthető: minden, amihez kell a fehér szín. Így a napozószereken túl ez van például a falfestékekben, de használják ételszínezékként is, gondoljunk csak a cukorkák színére.

Mindez azonban szabályos, a hivatalos álláspont szerint sem a titán-dioxidot tartalmazó ételek, sem a naptejek nem károsak. Ennek közel egy évtizede az ellenkezőjét vallja Kohán József bőrgyógyász, aki korábban többször megkereste az illetékes állami hatóságokat a titán-dioxid lehetséges veszélyei miatt. Arra hivatkozott, hogy vegyület bizonyos formái más országokban, így az Egyesült Államokban már rég ott vannak az úgynevezett ráklistán, vagyis a rákkeltő hatású anyagok lajstromában. Az uniós, vagyis Magyarországon is érvényes tilalmi listán nem szerepel. „A nanoszomizálástól, avagy a molekulaszerkezetének megváltoztatásától lesz rákkeltő hatású, mert így bekerül a bőrbe, illetve a szervezetbe. Ráadásul számos területen alkalmazzák, elképesztőnek tartom, hogy még terhesvitaminok és gyógyszerek egyik állandó összetevője is ez” – mondta.

A bőrgyógyász szerint a szakhatóságok dolga lenne utánajárni, mennyire biztonságosak többek közt azok az anyagok, amiket magunkra kenünk, de e helyett tartják magukat ahhoz, hogy a legális termékek jelentéktelen, így engedélyezett mennyiséget tartalmaznak például titán-dioxidból. „Azt bezzeg külön jogszabály rendezi, hogy az ilyen tartalmú festékeket hogyan kell gyártani, vagy megsemmisíteni, hiszen olyan környezeti károkkal fenyegető vegyületek” – jegyezte meg.

Mint mondja, ő annyit tehet, hogy lehetőleg lebeszéli a káros összetevőket tartalmazó, fizikai fényvédőkről pácienseit, akik közt érzékelhetően egyre több a melanomában, illetve más bőrrákban szenvedő beteg. „Főleg az érzékeny bőrű, és az anyajegyeik miatt veszélyeztetett embereknek, valamint a gyerekeknél kell nagyon odafigyelni, esetükben a legjobb, ha nem is mennek ki a tűző napra. Sajnos ehhez képest pont a kicsiknek szánt fényvédőkben szinte elmaradhatatlan összetevő a titán-dioxid és a többi káros vegyület, mert ezektől könnyen kenhetőek, illetve színezettek, hogy a szülő lássa, mindenhol jól bekente-e vele a gyereket” – magyarázta Kohán József.

A fokozatosság a valódi védelem?

„A világ legjobb védelme a sugárzás ellen a szervezetünkben van, ennek alapja a melanin, a bőrünk festékanyaga. Ez védi a sejteket, az, hogy lebarnulunk, gyakorlatilag maga a természetes védekezési reakció a sugárzás ellen: minél erősebben ér bennünket a sugárzás, annál inkább termelődik a melanin, ennek jele a sötétebb tónus” – magyarázta Antal Vali,aki az alternatív, természetes gyógyészatban hisz. Ő a fokozatosságot tartja a leghatékonyabb megoldásnak.

„Régen ez volt a természetes, így zajlott az emberek élete: már tavasztól kinn voltak, így fokozatosan kialakult a szervezet saját védelme a nyári időszakra. És volt is annyi eszük, hogy a tűző napra, délidőben lehetőleg ne menjenek ki, pláne nem fedetlenül. Ehhez képest manapság a többség alig van levegőn, majd a ’lehető legjobb időre’ időzített szabadságunk alatt mindent megteszünk, hogy 2 hét alatt csokibarnává süljünk – tette hozzá. Ezt szerinte az is alátámasztja, hogy a nyaralás alkalmával fényvédőszert használók között több a bőr- és egyéb rákos megbetegedés fordul elő, mint azoknál, akik állandóan a napon tartózkodnak, így a mezőgazdaságban dolgozók, kertészek, halászok vagy építőmunkások körében. „A valódi barna bőrszín ezért nem kopik, mert az a mélyebb rétegekben alakul ki, teljesen más színe van annak, aki gyorsan akar lebarnulni” – jegyezte meg.

A természetes drágább

Antal Vali a fokozatosság elvén túl egyetlen jó megoldásnak a biológiai fényvédők használatát tartja, mert ezek a sugárzással szemben védelmet nyújtó növények kivonatait tartalmazzák. „Ilyen növény a reishi gomba, a paradicsom és magolaja, a sárgarépa és magolaja, homoktövis hús- és magolaj, kakaóvaj, kókuszvaj, mangóvaj, sheavaj, dióolaj, szezámolaj” – sorolta. De szerinte a leghatékonyabb biológiai fényvédelmet a pongamol adja, ami a pongamia pinnata (indiai keronjafa) növény magjának a kivonata, ezt és a reishi gombát a gyógyászat is alkalmazza a sugárral kezelt betegek bőrének megóvására.

Csakhogy az ilyen összetevőket tartalmazó szerek többsége egyrészt jóval drágább a kommersz, főként kemikáliákkal operáló társaiknál, másrészt ezeket hiába keresnénk a boltokban, inkább az interneten, vagy speciális hálózatokon keresztül lehet beszerezni őket. „Ha már mindenáron a könnyen elérhető üzletekben vásárolunk, vigyünk magunkkal hatóanyaglistát, és legalább ellenőrizzük, mit tartalmaznak a termékek. A titán-dioxidot például kötelező feltüntetni, sőt, azt is jelezni kell, ha nanoszomizálást alkalmaznak, vagyis annyira apró molekulaméretűre bontják. Mert ettől lesz káros, mert így be tud kerülni a sejtekbe, véráramba” – mondta.

De szerinte az olyan kőolajszármazékokból származó összetevőket is ajánlatos elkerülni, mint a parafin vagy a vazelin, ezektől az általa csak „kőolajhulladékként” emlegetett anyagoktól lesz ugyanis a naptej vízálló. „Sok káros anyagnak tesszük ki magunkat csak azért, mert kényelmesek vagyunk, lényeg, hogy ne kelljen folyton kenni magunkat, pergesse le a vizet. De ezek az anyagok büdösek, ezért még ráadásul telerakják szintetikus illatanyaggal is. Alapból rengeteg idegen vegyület kerül a szervezetünkbe nap mint nap, a naptejben lévő káros összetevők pedig gyakorlatilag beleégnek a bőrünkbe. Ki tudja megmondani, ezek milyen reakciókba lépnek egymással, miközben a hő, a sugárzás még katalizálja is ezt a folyamatot?” – tette fel a kérdést. Ezért szerinte a szintetikus összetevőket tartalmazó kozmetikumok nemcsak allergiát, súlyos bőrirritációt okoznak, de szerinte negatív hatással vannak a hormonháztartásra, rongálják a sejteket.

Pont 25 százalékig nem árt

Megkérdeztük minderről a kozmetikumokat ellenőrző Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetet, amely a kozmetikumokat szabályozó uniós rendeletre hivatkozott, amely alapján a titán-dioxid UV-szűrőanyagként alkalmazható. Egy felhasználók biztonságával foglalkozó „független szakértő testület 2013-2014-ben széles körűen tanulmányozta a nano-titán-dioxid felhasználhatóságát és biztonságosságát napozó készítményekben, és egyértelműen megállapította, hogy a 25 százalék nano-titán-dioxidot tartalmazó napozókészítmények rendeltetésszerű, azaz bőrön történő használata nem jelent egészségügyi kockázatot a felhasználó számára” – írták. „Az OGYÉI-OÉTI, mint a kozmetikumok kijelölt nemzeti hatósága a tanulmány véleményével egyetért” – tették hozzá.

Egységes, uniós tiltólista
2013. július 11-től minden EU-s tagországban egységes szabályozás van, ez a 1223/2009/EK rendelet, amelynek előírásait közvetlenül kell alkalmazni. Ettől kezdve a nemzeti szabályozás megszűnt. Az EK rendelet a mellékleteiben a kozmetikumok előállításához nem alkalmazható, vagyis a tiltott anyagokat adja meg.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet szerint az EK rendelet biztosítja, hogy „csak biztonságos kozmetikum kerülhet forgalomba, erről minden készítményhez egy írásos dokumentumot kell készíteni a rendeletben előírt konkrét követelmények alapján a forgalomba hozatalát megelőzően”.

Ezért egyedül ez a mennyiségi korlát van kőbe vésve: az anyag korlátozott mennyiségben, maximálisan 25 százalékban lehet jelen a napozószerekben. Viszont jelenleg a nano szemcseméretű titán-dioxid UV szűrőanyagként való felhasználhatósága rendeletileg még nem szabályozott – ismerték el. Mint írják, az „egészségügyi biztonság szempontjából” igazából a titán-dioxid tisztasága fontos, illetve hogy spray típusú termékekben nem szabad alkalmazni, mert akkor belélegezhetjük. Ugyanezért azt ajánlják, hogy a titán-dioxid tartalmú napozószert is csak egészséges, ép bőrre kenjük, mert így „a szűrőanyag nem jut be a szervezetbe".

A gyártóknak annyi kötelezettsége van, hogy a kozmetikumok, így a napozó készítmények „csomagolásán az ingredients (összetevők) címszót követően fel kell tüntetni a termékben lévő valamennyi összetevőt csökkenő mennyiségei sorrendben, így a titán-dioxidot is „titanium Dioxide nano” formában” – derül ki a hivatalos válaszból.

A vásárlók tájékoztatásának mikéntjére vannak más szabályai is, így a fényvédő faktor számot jól láthatóan fel kell tüntetni a termékeken, és a könnyebb érthetőség kedvéért szóban is utalni kell arra, hogy a fényvédelem alacsony, közepes, erős vagy rendkívül erős. A hatályos uniós ajánlásnak megfelelően figyelmeztetni kell a csomagoláson túlzott napozásból, UV sugárzásból eredő kockázatokra is, de ez leginkább azt jelenti, hogy tilos ráírni olyat, hogy a naptej „100%-os, teljes védelmet” nyújt, ahogy az sem szabályos megjegyzés/önreklám, hogy „egész napos védelem”. Viszont az összetevőkön túl „nincs előírás a fizikai vagy kémia jelző feltüntetésére”, vagyis az nem derül ki direktben, hogy milyen típusú fényvédőt vásárolunk.

Kent magára 2 mg/cm2-nyit?

A „kozmetikumok kijelölt nemzeti hatósága” kérdésünkre hangsúlyozta, hogy minden napozókészítmény – így a „vízlepergető” feliratosok és a fizikai-fényvisszaverő hatásúak is – részben lemosdók fürdéskor, úszáskor, izzadásnál, ezért csökken a fényvédő hatásuk.

Mégis csak „javasolt”, hogy a flakonra rákerüljön olyan „használati útmutató”, ami felhívná a figyelmünket arra, hogy napozás előtt legalább 20 perccel kenjük be a bőrünket, vagy hogy ezt „gyakran ismételjük meg, mert az úszás, izzadás, törölközés hatására” csökken a védelem. A szakhatóság szerint ahhoz, hogy a termék valóban a faktorszámának megfelelő fényvédelmet nyújtson, az ajánlott mennyiség – egy alkalommal – 2 mg/cm2. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy átlagos felnőtt testére 6 teáskanálnyi, kb. 36 gramm naptejet kellene elhasználni, márpedig „ez a mennyiség nagyobb, mint amit a felhasználók általában alkalmazni szoktak” – válaszolták. Ha pedig ennél kisebb mennyiséget kenünk magunkra vagy a gyerekre, az „a fényvédelem mértékének aránytalan csökkenését eredményezi” – tették hozzá.