Ez a második alkalom, hogy a Szegedre Rostockból érkezett anyának és a krakkói "származású" apának utódja születik.

A kölyköt az anyja elsősorban szoptatni veszi át, az utódot többnyire az apa hurcolja magán - ahogy ez a karmosmajmok tradícióinak legjobban megfelel.

A fehérfejű selyemmajmok kisebb-nagyobb csoportokban élnek, melyek egy szülőpárból és azok vagy egy tucatnyi eltérő korú utódjából állnak. Egy-egy csoport területe 30-60 hektár nagyságú, attól függően, hogy ott hány, a majmok fő táplálékát adó gyümölcsfa található. Az állatok az éjszakát a bozót sűrűjében vagy faodvakban töltik, napközben pedig egyik fáról a másikra vándorolnak, a gyümölcsök mellett fanedvet, rovarokat, pókokat és madártojásokat is fogyasztanak.

A 14-18 centiméteres, 400 gramm testtömegű fehérfejű selyemmajom nem Amazóniában, hanem egy annál is sérülékenyebb élőhelyen, Brazília délkeleti, atlanti partvidéki esőerdeiben él, amelynek területe az erdőirtások következtében rohamosan csökken. Sajnos a kiirtott erdők helyén növő másodlagos erdők már nem jelentenek megfelelő élőhelyet számára.

A fehérfejű selyemmajmok létszáma az állatkertekben a fajmegmentési programnak köszönhetően stabil, Európában mintegy 250 egyede él 53 intézményben. A sikerhez nagy mértékben hozzájárult Gősi Gábor, a Szegedi Vadaspark 2006-ban elhunyt igazgatója, aki nemzetközileg elismert szakemberként hosszú évig vezette a faj tenyészprogramját.

(Nyitófotó forrása: hirstart.hu)