A lájkolások mellett internetes böngészési előzményeinket is ismerik, hogy hol, melyik oldalon mennyi időt töltünk el, és ez alapján céloznak meg minket reklámokkal. A nagy cégek mellett azonban a titkosszolgálatok is hozzáférnek adatainkhoz.

Háromszáz Facebook-lájkból meg lehet ismerni valakit, úgy mintha a házastársunk lenne – hangzott el az M1 Ma reggel műsorában, ahol Ormós Zoltán ügyvéd, internetjogász beszélt az internetes zaklatásról és adatvédelemről.

A közösségi médiaoldalak, így a Facebook is az összegyűjtött adatokból úgynevezett profiltípusokat építenek, például: 30–40 éves, A kategóriás, vagyis prémiumtermékeket fogyasztó férfi, aki este vásárol. A jellemzők alapján célzottan szólítják meg ezt a célcsoportot a kívánt üzenetekkel.

Az internetjogász szerint van egy másik vonzata a dolognak, hogy ezekhez az adatokhoz a titkosszolgálatok is hozzáférnek. A Facebookhoz és az Instagramhoz az amerikai, a TikTokhoz a kínai titkosszolgálat.

A kínai közösségi oldalt is azzal próbálták meg ellehetetleníteni, hogy a kínai titkosszolgálatnak dolgozik – mondta.

A Cambridge Analytica-ügy adatkezelése nagy port kavart, ahol néhány tízmillió ember személyes adataival élhettek vissza, de ezzel szemben a Facebook több száz millió felhasználót hallgat le folyamatosan – mondta.

Amikor az Instagramot letöltjük a telefonunkra akkor az adatkezelési tájékoztatót is jóváhagyjuk, és ebben szerepel a mikrofon használatának engedélyezése. A mikrofon pedig a telefon használatától függetlenül, „holt időben” is működik.

Tehát amikor le van téve a telefon, akkor is hallják, amiről beszélgetünk. Ezért lehet az, hogy amikor a motorokról beszélget valaki, akkor hasonló témájú reklámokat kaphat – hangzott el az adásban.

Korlátozott funkciók

Az emberek egy része azért hagyja jóvá az adatkezelési tájékoztatót, mert nem jártas ezekben, és a másik probléma, hogy ha nem hagyjuk jóvá, akkor a programok nem működnek megfelelően.

Az internetjogász saját tapasztalatait megosztva elmondta, hogy amikor az Instagramon lekapcsolta a mikrofont, akkor az applikáció passzívvá vált, és nem engedte posztolni.

Az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szempontjából ez árukapcsolásnak minősül, ami tiltott. A komoly jogi problémák mellett van egy másik vetülete a dolognak.

A totalitárius diktatúrákat, a kommunizmust meg a nácizmust azért utálták, mert le akarta hallgatni az embereket, mindent tudni akart róluk. Most itt van a telefonunk, amelyet mindig magunknál hordunk, olyan mint egy besúgó eszköz – mondta Ormós Zoltán.

Internetes zaklatás

Ormós Zoltán a műsorban az internetes zaklatásról is beszélt. Az angol cyberbullying kifejezés egy gyűjtőszó és széles kört fed le. Enyhébb formái a csúfolás, sértegetés, de elmehet a rágalmazásig, becsületsértésig, vagy a szexuális tartalmú képek, videók közléséig.

„Az internetes felületeken nagyon hatékonyan lehet valakit a nap minden percében zaklatni” – fűzte hozzá.

Közölte: tíz gyerekből csak egy mer beszélni a sérelmeiről, amelynek okai között említette, hogy így az is kiderül, mennyi időt töltenek internethasználattal.

Ormos Zoltán szerint az internetes zaklatás ellen a szülők azzal is tehetnek, ha korlátozzák a gyerek képernyő előtt tölthető idejét.

A címlapfotó illusztráció.