Ezen dolgozik a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportja - mondta a Rádió Orientnek annak vezetője, Ilku Lívia.

Hamis gyógyszernek tekintünk valamilyen olyan készítményt, amit nem regisztrálnak, nem az arra jogosult gyártja, nem a szabályszerű csatornán hozzák forgalomba, vagy olyan készítmény, amelynek összetevői valamilyen formában eltérnek az előírtaktól – mondta Horváth-Sziklai Attila, a Magyar Gyógyszerész Kamara hivatalvezetője. Kiemelte: „a világon ma minden tizedik olyan gyógyszer, ami ma eljut a fogyasztókhoz, hamis.”

Fogyasztói kereslet hajtja a gyógyszerek hamisítását

Mint arra a hivatalvezető rámutatott, a gyógyszerhamisítás ma nagyon nagy üzlet, amit nagyrészt a fogyasztói kereslet hajt. Éppen ezért nagyon fontos a vásárlók tudatosságának növelése. Ezen dolgozik a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportja. Mint arra Ilku Lívia, a testület vezetője felhívta a figyelmet, a hamis gyógyszerek nemcsak téves biztonságérzetet adnak az azokat fogyasztóknak, de egészségükre veszélyesek is. Példaként említette a vérhígító készítményeket, amelyeket ha nem az orvos utasítása szerint szednek – amit többek között a páciens testsúlya alapján határoznak meg - komoly vérzést okozhatnak.

„Amíg kereslet van, addig kínálat is” – mondta Ilku Lívia, hozzátéve, hogy éppen ezért a lakosság tudatossága az, amivel leginkább csökkenthető lenne a gyógyszerhamisítás piaca.

Szigorúbb büntetőjogi tényállás szükséges

Emellett a hazai büntetőtörvénykönyv szigorítását javasolja a testület, hiszen ma az illegális gyógyszerkereskedelemmel foglalkozók csupán szabálysértési eljárásra számíthatnak lebukás esetén.

„Ennek a büntetőjogi lábnak a megteremtése közös érdek. Ne hazánk legyen az, aki ellátja hamis gyógyszerekkel Svédországot vagy Norvégiát” – zárta szavait a munkacsoport vezetője.