Korábban félévente ha egyszer, mostanság már havonta négy-öt alkalommal is előfordul, hogy egy nap 100-110 beteg érkezik be a kecskeméti megyei kórház sürgősségi osztályára. Az elmúlt félévbeli változásokról dr. Szabó István megbízott osztályvezető főorvost kérdeztük.

Tavaly nyáron bízták meg Szabó Istvánt a megyei kórház sürgősségi betegellátó osztályának irányításával. A belgyógyász, kardiológus, hipertonológus, sürgősségi szakorvos és oxiológus végzettségű új vezető egészen konkrét változtatási elképzelésekkel vágott neki a munkának, ami nem csoda, hiszen több mint tizenöt éve, 1998 végétől az SBO-n is dolgozik. Mint lapunknak elmondta, szervezeti és strukturális átalakításokra is szükség volt az osztályon. Az intézkedéseket leginkább a megnövekedett betegforgalom indokolta.

Már nem ritka a napi 100-110 beteg

– Igen nagy a nyomás a mai magyar egészségügyön, és ez természetesen a sürgősségi osztályra is igaz. Mi például több mint 270 ezer ember napi szintű sürgősségi ellátását biztosítjuk, de vannak olyan szakmák is, amelyekben 550 ezer főt is meghaladja a kórházi felvételi körzete. Ezek hatalmas számok. A kalocsai, félegyházi kórház funkcióváltása, Nagykőrös és környékének csatlakozása után egyszerre nagyon megugrott a betegforgalom. A páciensek jó része pedig a sürgősségi osztályon szembesül leginkább a mai egészségügyi ellátással – mondta el lapunknak Szabó István, jelezve, milyen nagymértékben múlhat egy kórház megítélése az SBO-n.

A megbízott osztályvezetől megtudtuk: részletes statisztikát vezet a betegek számáról, hogy „a munkafolyamatokat kontrollálni és menedzselni lehessen”. Az adatok pedig azt mutatják: a betegek átlagos napi száma elérte a 75-80 főt, és míg korábban extrém esetnek számított a 110 páciens 24 óra leforgása alatt – jó, ha félévente egyszer előfordult –, mostanság már havi 3-5 alkalommal is ekkora „rohammal” szembesül az SBO.
– Ezért is volt szükség arra, hogy egy kicsit más ritmusban, szervezeti felépítésben működjünk – folytatta Szabó István. Az első lépések egyike az volt, hogy átálltak a 12 órás műszakra: reggel este 8 és este 8 óra között, amikor a legtöbb beteg várható, folyamatosan 4-5 orvos foglalkozik a páciensekkel, köztük több fiatal, az osztályhoz nemrég csatlakozott szakorvos. Újdonság az is, hogy ugyancsak tizenkét órában ideggyógyász is az SBO rendelkezésére áll, akárcsak szeptembertől egy sebész, aki meggyorsíthatja a sebészeti jellegű megbetegedések kivizsgálását, az esetleges műtétek előkészítését. A változást az jelenti, hogy a sürgősségin gyógyító orvosok aznap végig az osztályon vannak, tehát nemcsak konzíliumokra jönnek át más egységektől, mint korábban. A 12 órás munkarend bevezetése pedig abból a szempontból volt célszerű, hogy a legnagyobb terhelésű időszak – a 13 és 15 óra közötti periódus – végére is maradjon elég szakember az osztályon.

Vége a tumultusoknak?

Szabó István a helyiségek kihasználását is próbálta racionalizálni. Ugyancsak az adatok elemzése után arra jutott, hogy érdemes lenne szétválasztani a járóbetegek és fekvőbetegek „útját” az osztályon.
– Régebben elég komoly tumultusok fordultak elő a váróban, egymás mellett voltak a járó- és járóképtelen páciensek, valamint a hozzátartozók. Annak érdekében, hogy ez a rendszer kicsit kulturáltabb, átláthatóbb legyen, kialakítottunk egy új váróhelyet külön a fekvőbetegeknek, akik mentővel érkeznek, egy másik helyiséget pedig a járóbetegeknek. Emellett egy szobát felszabadítottunk és korszerű eszközökkel, ultrahang készülékkel berendeztünk a súlyos-kritikus állapotú, esetleg újraélesztendő betegek részére. Ennek a helyiségnek az az előnye, hogy a mentők egyből be tudják ide tolni a betegeket, akik gyors ellátást kapnak, és közben a többi páciens vizsgálata sem szakad félbe – részletezte Szabó István.

De mi az a triázs?

Korábban is működött a sürgősség osztályon triázs-szolgálat. A szó francia eredetű (triage), szerte a világon bevett a sürgősségi ellátásban a betegeknél használatos osztályozási folyamatra. Szabó István szeretné, ha a triázs működése még jobban átmenne a köztudatba, hiszen itt dől el, mennyit kell várakozniuk az SBO-ra beérkező betegnek. A jól képzett szaknővérekből álló triázs-szolgálaton rögzítik a páciens ismert betegségeit, panaszait, a szedett gyógyszereket, a pulzusszámot, vérnyomást, a vércukorszintet, hőmérsékletet, légzésszámot. És ami a legfontosabb: állapotuk alapján, nemzetközi szempontok szerint kategóriákba sorolják a betegeket: 15, 30, 45, esetleg csak 60 percen vagy két órán belül szükséges látnia orvosnak. Az osztályvezető szerint ezzel az osztályozással lehet optimalizálni a betegszámhoz, illetve az esetek sürgősségéhez alkalmazkodva a nővéri-orvosi jelenlétet.

Szabó István elismeri: gyakran valóban sokat kell várniuk a betegeknek. Hiszen lehet, hogy valakit a triázsolás után csak két óra múlva vizsgál az orvos, és ha ő kér egy vérvételt, akkor annak az eredményére újabb másfél órát kell várni. Utána pedig jöhet akár egy konzílium vagy további vizsgálatok... így gyorsan összejöhet akár 6-8 óra várakozás is az SBO-n, miközben a páciens úgy érzi, vele gyakorlatilag alig foglalkoztak.
– Tudomásul kell venni, ez egy kórházi osztály. Nekünk az a dolgunk, hogy eldöntsük: felvegyük-e a beteget az intézménybe, vagy gyógyszeres terápia mellett nyugodtan hazaengedhetjük otthonába. Ahhoz viszont, hogy ezt felelősen el tudjuk dönteni, vizsgálatokra van szükség, a már vázolt terhelés mellett. A statisztikák szerint a betegek hatvan százaléka egyébként hat órán belül végez – mondta el Szabó István. A képet árnyalva hozzátette: az osztályra érkezők mindössze harminc százalékánál bizonyul indokoltnak a sürgősségi ellátás.
– Sokan arra használják az osztályt, hogy kikerüljék a várólistákat. Persze én is tudom, hogy valóban elég nehéz eljutni bizonyos rendelésekre, gyakran a háziorvosoknál is sokat kell várni, vagy esetleg a beteg úgy érzi, nem foglalkoznak vele alaposan. Nekünk viszont mindenkit meg kell néznünk, senkit sem küldhetünk el – mondta az osztályvezető. Pedig egyesek egészen banális panaszokkal kezeltetik magukat az SBO-n. Szabó István jól emlékszik például arra a 22 éves fiatalemberre, aki mentővel vitette be magát éjjel egy órakor, mert fájt a torka. Más meg arra panaszkodott, hogy viszket a háta….

Higgyük el, szerencsénk van

Persze könnyebb lenne a helyzet a sürgősségin is magasabb létszámmal. Most mindenkit beleértve 96-an vannak, de Szabó István szerint holnaptól akár kétszer ennyi kollégát is tudnának foglalkoztatni.
– Mindig Nyugat-Európával példálózunk. Nos, nekem volt szerencsém például az angol sürgősségi ellátáshoz, és ez alapján mondhatom, a megyebelieknek szerencséjük van a mi kórházunkkal. Hazai és nemzetközi összehasonlításban is nagyon jó a kecskeméti intézmény a betegellátás szempontjából. Az viszont tény, hogy Angliában minden egyes munkafázisra kis túlzással háromszor annyi szakember jut – tett összehasonlítást az osztályvezető. Aki plusz munkatársak mellett annak is örülne, ha a hatalmas betegszámukra nemcsak tizenhat ágy jutna, mert így bizony akad olyan, aki ideiglenesen a folyosón kénytelen feküdni.

Az osztályvezető úgy véli: mindenkiben erősek a megszokások, de munkatársai nyitottak voltak a látásmódjára és a változtatásokra, amelyeket fél év távlatából sikeresnek ítél. Több orvos éppen az elmúlt hónapokban vállalt náluk műszakot külsősként, értesülve a változásokról, és ők is kicsit más szemléletet hoztak. Szabó István szerint elképzeléseinek 80 százaléka már teljesült, és ha így folytatják, az ország egyik legjobb sürgősségi osztálya lesz a kecskeméti. Ennek érdekében idén mind az orvosoknak, mind a nővéreknek, szakdolgozóknak képzéseket fognak tartani.

– Ha ez az újfajta szemlélet és gondolkodás mindenkinek rutinjává válik, akkor hatékonyabb lesz az együttműködés a munkatársak között, hamarabb tudunk majd döntéseket hozni, így gyorsabbak és jobbak leszünk a betegellátásban – jelentette ki Szabó István.

Forrás: BAON.HU