– jelentette ki Vécsei László akadémikus kedden Szegeden, a Stroke-megelőzés éve 2016-2020 kampány keretében tartott sajtótájékoztatón.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzora elmondta, a stroke legfontosabb kockázati tényezői a kezeletlen magas vérnyomás, a cukorbetegség és az elhízás.

Kiemelte, szélütésre lehet gyanakodni, ha a beteg arca elferdül, egyik oldala meggyengül, szédülés lép föl és ehhez végtagzsibbadás társul. Ilyenkor érdemes arra kérni a pácienst, hogy emelje fel a két kezét, s ha az egyik süllyedni kezd vagy aszimmetrikussá válik a mosoly, félreáll a kinyújtott nyelv, azonnal a mentőket kell riasztani – tette hozzá a szakember.

Vécsei László közölte, a sürgősségi osztályon a készenlétben álló neurológus szakember vizsgálata után az esetek nagy részében alkalmazható a vérrögoldás. Az így kezelt páciensek hosszú távú felépülése pedig lényegesen jobb azokénál, akik nem kapnak időben megfelelő ellátást.

Forster Tamás, az SZTE kardiológiai központjának vezetője kifejtette, azoknak, akik pitvarfibrillációban szenvednek – a szívben kialakuló vérrögök miatt – ötször nagyobb az esélyük arra, hogy szélütést kapjanak, mint az velük azonos korú más embereknek. A betegség Magyarországon 300 ezer embert is érinthet, előfordulása az átlagos populációban 2 százalékos, ez az arány 70-80 éves korban akár 10 százalékos is lehet.

A rendszertelen pulzus a pitvarfibrilláció egyik fontos jele, ilyenkor mindenképpen kardiológushoz kell fordulni, hiszen gyógyszerekkel kezelhető ez a betegség – hangsúlyozta a professzor.

Zentay Attila, a mentőszolgálat regionális orvosigazgatója elmondta, szélütés esetén legtöbbször nem a beteg kér segítséget, hiszen állapota miatt nem képes erre, ezért fontos, hogy a laikusok ismerjék az egyszerűen felismerhető tüneteket.