Az eseményen részt vett Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője, az Országgyűlés alelnöke, V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára, dr. Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője, valamint Lenkei Róbert, Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács elnöke.

A Kvassay-zsilip átadásával megtették az első konkrét lépéseket a Tiszaalpári vízkivétel megvalósítása érdekében. A most induló fejlesztések célja, hogy kiépüljön az a vízszállító infrastruktúra, amely hosszú távon biztosíthatja a térség vízpótlását. A beruházás Tiszaalpár, Lakitelek, Szentkirály és Nyárlőrinc térségét érinti, és kulcsszerepet játszhat abban, hogy a Homokhátság vízhiánnyal küzdő területei ismét élhetőbbé váljanak – gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból egyaránt.

A megjeleneteket Ágoston Béla, Tiszaalpár polgármestere köszöntötte. Az idén 950. éves fennállását ünneplő település vezetője születésnapi ajándékként értékelte a vízpótlásról szóló kormányhatározatot és az annak következtében meginduló folyamatokat. Mint fogalmazott, az elmúlt évek következetes munkája végre eredményt hozott, és az önkormányzat minden rendelkezésére álló eszközzel és erőforrással támogatni fogja a beruházás sikeres lebonyolítását.

V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízügyekért felelős államtitkára mérföldkőnek nevezte a közelmúltbeli kormánydöntést, amely négy külön projekt révén segíti a térség vízutánpótlásának biztosítását. Felidézte, hogy Lezsák Sándor, aki harminc évvel ezelőtt ellenzéki képviselőként kezdte el szorgalmazni a Homokhátság vízügyi fejlesztését, munkájával mára kézzelfogható előrelépést ért el.
„Korszakhatárhoz érkeztünk a vízgazdálkodásban” – fogalmazott az államtitkár. Mint mondta, lezárult az az időszak, amely a védművek megerősítésére fókuszált: az elmúlt másfél évtizedben közel 450 milliárd forintot fordítottak árvízvédelmi beruházásokra. Bár ennek jelentőségét sokan hajlamosak alábecsülni, a közelmúlt árvizei – és az anyaország határain túl jelenleg is zajló árvízvédelmi küzdelmek – ismét rávilágítottak arra, milyen fontos az emberi élet és a felhalmozott értékek védelme.
A klímaváltozás következtében azonban egy másik veszéllyel is szembe kell nézni: az egyre hosszabb vízhiányos időszakokkal. V. Németh Zsolt szerint a vízügyi szektor már évek óta erre a kihívásra készül. Az elmúlt közel egy évtizedben 170 milliárd forintból 33 olyan projekt valósult meg, amelyek a víz megtartását célozták. A Kvassay-zsilip fejlesztése most lehetővé teszi, hogy a Homokhátság vízellátása egész évben biztosított legyen.
Mint elmondta, jelenleg további 242 milliárd forintnyi beruházás előkészítése zajlik, ebből 67 milliárd forintot a Homokhátságot érintő vízpótlási feladatokra különítettek el. A környezetvédelmi és vízjogi engedélyek már rendelkezésre állnak, és néhány hónapon belül a közbeszerzési eljárás is elindulhat.

Dr. Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője részletesen ismertette a beruházás műszaki hátterét. A tervek szerint a Tisza 264. folyamkilométerénél új vízkivételi mű létesül, amelynek kapacitása eléri az 1,3 köbmétert másodpercenként. Az innen származó víz először a Szikrai Holt-Tiszába, majd egy közvetítő csatornán keresztül az Alpári Holt-Tiszába jut. A két holtág együttes térfogata meghaladja a 3,5 millió köbmétert.
A vízgyűjtő helyekről az egykori nyomásközpont területén kialakítandó új szivattyútelepre kerül a víz, ahonnan egy felújított továbbító rendszeren keresztül jut el a felsíki területekre. A megfelelő tározás biztosítására egy 42 hektáros ökológiai tározótó is épül, amely több százezer köbméter víz befogadására lesz alkalmas.
A kivitelezés során sor kerül a meglévő Baloghalmi-csatorna bővítésére, valamint egy új, nagyobb kapacitású vízpótló ág kialakítására. A projekt keretében két új szivattyútelep épül, 11 kilométernyi csatornaszakasz újul meg, 5 kilométer hosszban meglévő nyomóvezetékeket korszerűsítenek, és további 1,5 kilométeren új nyomvonalú vezetéket fektetnek le. Emellett 14 műtárgy építése vagy felújítása is megvalósul.
Kozák Péter hangsúlyozta: a fejlesztés alapjaiban formálja át a térség vízgazdálkodási lehetőségeit, hiszen a vízellátás nem csupán időszakos lesz, hanem egész évben biztosított.

Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője, az Országgyűlés alelnöke beszédében hangsúlyozta: bár a természeti katasztrófák teljesen nem háríthatók el, a következményeik mérsékelhetők. A vízpótlási beruházást úgy jellemezte, mint egy próbálkozást arra, hogy az éghajlatváltozás kihívásaival szemben a lehetetlenre vállalkozva elérjük a lehetségest. Úgy fogalmazott, hogy a következő években e törekvések már kézzelfogható eredményeket hozhatnak a térség számára.
Méltatta azokat a gazdálkodókat, akik minden nehézség ellenére tovább művelték a földeket, és hittek abban, hogy elérkezik az idő, amikor újra értelmet nyer a munkájuk. A képviselő reményét fejezte ki, hogy a beruházásnak köszönhetően a Homokhátság mezőgazdasági potenciálja is megerősödik, és ezzel valóban új korszak kezdődhet a térségben.

Fotó: Ujvári Sándor