„Nekünk nem fontos a papír” – általában ezt hangoztatják. Ám ha jobban belegondolunk, csak első ránézésre könnyebb ez az életforma.
Sokan úgy gondolkodnak, hogy ha élettársi kapcsolatban élnek egymással, szakítás után zökkenőmentesen ki tudnak lépni a másik életéből, kevesebb felelősséget kell vállalni törvényes házasság nélkül. Ám ez épp fordítva van: ha nincs megegyezés, akkor még nagyobb és bonyolultabb jogi hercehurcára számíthatnak a lazán együtt élők, mint a regisztrált élettársi viszonyban vagy házasságban lévők. Tehát, a papír igenis fontos, legalábbis ha ilyen szempontokat vesszük alapul.
Nem elegendő például az, ha a felek közötti szoros érzelmi kötelék meglétét bizonyítani lehet, vagy mondjuk tanúkkal azt, hogy együtt éltek. A befektetéseket, akár egy felújítást is igazolni kell tudnia az érintettnek, vagy számlákkal, vagy tanúkkal. Aki a nem hivatalos együttélést választja, legalább tegye el a nyugtákat.
Általában a különféle perpatvarok megúszhatók, ha a pár közjegyző előtt nyilatkozik az élettársi kapcsolat fennállásáról akár a kapcsolat elején, akár közben. Az élettársi jogviszony (különneműek esetében) történhet regisztráció mellett és anélkül. A regisztráció közjegyző előtt tehető. Mindhárom esetben együttélési szerződést köthetnek a felek ügyvéd vagy közjegyző által készített okirattal, melynek tartalmát az élettársak szabadon állíthatják össze.
A vagyon megosztása igazságosabb abbab at esetben, ha ilyen regisztrációval rendelkezik a pár, hiszen bele tudják volna foglalni, ki miben vesz majd részt a közös életükben. Így nemcsak hogy nem tudják majd letagadni az együtt töltött időszakot, hanem a vagyontárgyaikat is visszakaphatják. Aszerződés értelmében az élettársak önálló vagyonszerzőnek tekinthetőek, és aszerint illeti meg egyik vagy másik felet a közös vagyonszaporulat, hogy milyen arányban vettek részt a szerzésben (ilyenkor a jövedelmet, de az élettársak által folytatott tevékenységeket, például a gyereknevelést és háztartásban végzett munkát is figyelembe kell venni). Ha az arány nem állapítható meg, akkor fele-fele arányban történik a vagyon elosztása.
Az ügyvédek szerint ha az élettársak közül valaki ajándékot kap, az az ő külön vagyonához kerül. Bármennyire nem szokás, mégis azt javasolja a szakember, hogy a nagyobb vagyontárgyakról ajándékozási szerződést kellene kötni vagy legalább tanúkkal alá kell támasztani.
A másik probléma a közösen vett és nevelt kutyus elhelyezése. Ha közös megegyezés nem születik, a bíróság dönti el ezt a kérdést is. De mi van akkor, ha baba születik a kapcsolatból? A szülői felügyeleti jogot gyakorló élettárs a lakáshasználat során előnyt élvez, a bíróság ugyanis fontos szempontként kezeli, hogy a gyermek ne váljon hajléktalanná.

Tehát, mégha a szívünk azt is diktálja, hogy ne írjunk alá ilyen papírt, attól még a józan eszünk vezérelte kezünkkel meg kellene tennünk!