Az ünnepi rendezvényen megjelentek Lezsák Sándor országgyűlés alelnöke, Dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár, Kovács Ernő a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Dr. Zombor Attila a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal főigazgatója, Dr. Havasi István a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal igazgatója, Csányi József Kiskunfélegyháza polgármestere, valamint a járási illetékességhez tartozó települések polgármesterei, a járási hivatalok és társhatóságok vezetői, valamint a meghívott vendégek.

Az esemény ünnepélyességét emelte a Kiskunfélegyházi Alapfokú Művészeti Iskola Fanfár Együttesének, valamint Maninger Lencsi népdalénekes fellépése.

Dr. Sipos Krisztina Carmen a Kiskunfélegyházi Járási Hivatal vezetőjének ünnepi köszöntője után Kovács Ernő a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja osztotta meg gondolatait az ünneplő közönséggel.

A Kormány elkötelezett abban, hogy Magyarország lakosságát jobban kiszolgálja azokban az ügyekben, amelyek a legtöbbet érintik őket, és behozza ezeket a kormányablakba. Nemcsak jól felkészült munkatársakra van szükség, hanem megfelelő technikai háttérre is ahhoz, hogy a most már több mint 400 ügykört jól, az állampolgárok megelégedésére el tudják látni. Arra is szükség van, hogy felkészültek legyenek minden ügykör tekintetében. – mondta a kormánymegbízott. Megtudhattuk azt is, hogy a hónap végére 15 kormányablak jön létre Bács-Kiskun megyében. A kiskunfélegyházi kormányablak a 163. az országban és idén 250 kormányablak megnyitását tűzték ki célul.

Az épületben az akadálymentesítésen túl a teljes berendezés, számítógépes hálózat, a világítás, a fűtés, falazat szigetelés és minden nyílászáró kicserélésre került és a háttér irodákat is a célnak, a betöltő funkcióknak és a kor követelményeinek megfelelően alakították ki. Noha az átmeneti kiköltözési időszak méltó helyet biztosított az okmányiroda működéséhez, azonban mégis sok kényelmetlenséggel és nélkülözéssel küzdöttek a hivatal dolgozói. Mindez azonban láthatóan meghozta a gyümölcsét, amely a közeljövőben remélhetőleg érezhetővé is válik mind a hivatal dolgozói, mind pedig az ügyfelek számára is. Az épületben a mozgáskorlátozottak, a fogyatékossággal élő személyek, az idősebb generáció tagjai, a kismamák és kisgyermekkel érkezők is ugyanolyan gördülékenyen el tudják intézni ügyeiket.

Lezsák Sándor az országgyűlés alelnöke szintén méltatta városunk megújult intézményét. Véleménye szerint az a legfontosabb, hogy a hivatal és a polgár között a kapcsolat életszerű legyen, és bizalmi alapokon kell, hogy nyugodjon. Ajándékként minden hivatali dolgozónak egy búzaszálból font szívecskét ajándékozott, hogy azokon a napokon, mikor nehezebben megy az ügyek intézése, esetleg az ügyfelek türelmetlenebbek, akkor e szívre tekintve erőt tudjanak meríteni ahhoz, hogy mosolyogjanak. A mosoly a legegyszerűbb és a legemberibb kapcsolat a polgár és az ügyintéző között, hiszen ha kedvesek a hivatalban dolgozók, akkor az már fél siker az ügyek intézésében.

Dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár a következő gondolatokkal csatlakozott az országgyűlés alelnökének beszédéhez.
Régi épületben nem könnyű kormányablakot nyitni építészetileg. De mindazonáltal, hogy 37 millió forint költséggel zárult a kivitelezés, elmondhatjuk, hogy ebbe az összegbe belefoglaltatott a technikai eszköz, informatikai eszköz, és minden ami ehhez szükségeltetett.

Az ügyfelek és az állam között a kapcsolat jelentősen megromlott. Aki ügyet kíván intézni a civil világban és belegondol, hogy másnap hivatalba kell mennie, annak már előző nap rosszul érzi magát a várható tortúrától. Ezt a kapcsolatot kell helyre állítani. Nemcsak a környezetet kell megváltoztatni, hanem a stíluson is változtatni kell. Ez a változás pedig nem lehet más, mint a hatékony, gyors és ügyfélbarát kiszolgálás.

Az állam négy ponton kíván beleavatkozni az államigazgatásba, ill. azokba az ügyekbe, amelyek az állampolgárokat sok esetben bosszantják (határidők elhúzódása, bürokratikus szabályok).
Ez a négy pont: 1. Adóigazgatás 2. Építésügy 3. Európai Uniós pénzekhez való hozzáférés lehetősége 4. Száztíz törvény módosítása a bürokrácia csökkentésére.

Dr. Kovács Zoltánt államtitkártól megtudhattuk azt is, hogy 389 ezer ügyfél válaszolt azokra a kérdésekre, hogy mely igazgatási díjakat, mely illetékeket kívánnak csökkenteni vagy megszüntetni. (Erkölcsi bizonyítvány illetéke, ellopott igazolvány, adóhatósági igazolás, építési jogszabályokat tekintve a 160 m2-es lakásépítési illeték megszűnése stb.) Ezek előterjesztésre kerülnek a Kormányhoz. Megtudhattuk azt is, hogy a Kormány a 2016. évi költségvetésében 10 milliárd forinttal kevesebb igazgatási díjat, illetve illetéket kíván beszedni, tehát ez a pénz a polgárok zsebében fog maradni a fent nevezett illetékek eltörlésekor.

A jövőbeni tervekhez kapcsolódóan a kormányablak fejlesztésének is vannak lépcsőfokai. A Kormányablak integrált ügyfélszolgálat. Köztudott, hogy az állammal nagyon sok ponton találkozik az ügyfél. Az ügyfél nem szeret hivatalról hivatalra járni, ezért lehetőség szerint közmű szolgáltató ügyfélszolgálatát, akár ha lehet NAV integráció jegyében a NAV ügyfélszolgálatának egy részét ide lehet telepíteni a jövőben, államkincstári kötvényt lehet árulni, esetleg ha még a postahivatal is behozásra kerül az is sokat segít. Ezen munkafolyamatok kidolgozása már folyamatban van. A rendszer lelke pedig az informatika. Dr. Kovács Zoltán elmondta, hogy országunkban 3400 szakrendszer működik, melyek interfészekkel átjárhatók lesznek a közeljövőben. Az ügyintézőnek egy kattintással kell átmennie egy másik szakrendszerbe, nem kell telefonálgatnia. Közigazgatási stratégiával és Uniós pénzekkel fog megvalósulni ez a következő lépés. Jelentős milliárdokat szántak a fent említett fejlesztésre.

A közeljövőben 3,6 millió háztartásba fogják elvinni a szélessávú internetet, amely az otthonról intézett ügyek számát fogja emelni. Így még a hivatalba sem kell bemenni, egy ügyfélkapunk keresztül el lehet intézni az ügyeket. Ez azonban még várat magára, de a stratégia kész, csak a megvalósításig kell türelemmel lennünk.