Fogalmazott Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár vasárnap, a Magyar Nyelv Napja alkalmából tartott ünnepségen. Az, hogy nyelvünket édes anyanyelvnek hívjuk, kifejezi, mit érzünk iránta – mutatott rá az államtitkár. De mondjuk azt is – folytatta -, hogy nyelvében él a nemzet, vagyis a nemzet a létét, a folytonosságát köszönheti a nyelvnek - olvasható a kormany.hu-n.

Hoffmann Rózsa kiemelte: nyelvünk, édes anyanyelvünk méltó arra, hogy megünnepeljük azt, ezért jól döntött az Országgyűlés, amikor elhatározta, hogy november 13-át a magyar nyelv ünnepévé emeli. Ezzel a dátummal létrejött az a triumvirátus – január 22, a Magyar Kultúra napja és április 11, József Attila születésnapja, a Költészet Napja -, amely a magyar kultúrának, és annak hordózójának, a magyar nyelvnek állít emléket – fűzte hozzá.

Fontos, hogy megálljunk, és megízleljük annak a minőségét, amelyről ez az ünnep szól –mondta Hoffmann Rózsa a magyar nyelvvel kapcsolatban, majd hozzátette: nem csak itt Budapesten, Magyarországon kell ezt tenni, hanem az egész világon, ahová szétszóródtak magyarjaink.

Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar nyelv azért is csodálatos, mert ebben a gyorsan változó világban, sokan hajlamosak úgy gondolni, hogy csak az új az érték. De a magyar nyelv rámutat egy relatív állandóságra, és annak értékére. Hiszen bámulatra méltó, hogy a mai magyar fiatalok képesek arra, hogy megértsék a legrégebbi magyar írókat, költőket – mutatott rá Hoffmann Rózsa.

Az oktatási államtitkár nyomatékosította: kötelességünk, hogy az új köznevelési törvényben és a Nemzeti Alaptantervben a magyar nyelv, a magyar kultúra, magyar irodalom, tehát a magyar nemzet kincseiről gondoskodjunk. Akik ezt ellenzik, számukra ezek az értékek nem fontosak, nem számít a magyar nyelv – fogalmazott.

Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár úgy fogalmazott: a magyar nyelv olyan kincs, olyan közösség, amely egyedülálló és megközelíthetetlen. A nyelv maga a legfontosabb nemzeti emlékhely. Nyelvünk ünnepéről példátlan egyetértésben döntöttek törvényhozóink, ebből is látszik, hogy a legfontosabb ügyekben el lehet érni az összefogást – mutatott rá.

Anyanyelvünk már sok évszázada létezik – folytatta -, s ez a nyelv a mai világban is alkalmas arra, hogy segítségével kifejezzük magunkat. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Kárpát-medencében országrésznyi területeken halt ki a magyar szó, tíz és százezrek – itt, Magyarországon is – egyre távolabb kerülnek a felemelkedéshez szükséges művelt köznyelv megtanulásának esélyétől – emlékeztetett Szőcs Géza.

Az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy vizsgálja meg nyelvünk használatának helyzetét, 2012. június 30-ig, és készítsen intézkedési tervet a magyar nyelv értékeinek védelmébe – ismertette az államtitkár, majd hozzátette: ez úgy lehetséges, ha költőinket, költészetünket és szimbólumainkat jobban megbecsüljük.

A honfoglalók nem hazát kerestek a Kárpát-medencében, hanem állataiknak legelőt, s azt hogy mára ebből a legelőből haza lett, költőinknek köszönhetjük – fogalmazott Szőcs Géza, Márai Sándor szavait idézve.

OrientPress Hírügynökség